Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jöhet az átláthatósági megállapodás
A Transparency International (TI) magyar tagozata szerint miközben a közbeszerzések célja, hogy a közpénzeket a közérdeknek megfelelően használják fel és jó minőségű szolgáltatást alacsony áron vásároljanak, addig független elemzők úgy vélik: a magyarországi közbeszerzések csupán 10 százaléka zajlik szabályszerűen. A rendszerszerű korrupció pedig 20-25 százalékkal drágíthatja meg a beszerzéseket. A jelenség visszaszorítása érdekében új szabállyal egészülne ki a közbeszerzési törvény: az úgynevezett átláthatósági megállapodás megkötésének lehetőségével. Ennek alkalmazása - amit az OECD is ajánl a közbeszerzéseknél - 30-60 százalékkal csökkentheti a beszerzések árát. Az átláthatósági megállapodás megkötése nem lenne kötelező az ajánlatkérő és az ajánlattevők számára, csak lehetőség volna.
Ennek keretében független szakértőt vonnak be a közbeszerzés lebonyolításába, akinek az lenne a feladata, hogy az eljárás valamennyi mozzanatát - beleértve a szerződés teljesítését - ellenőrizze, valamint az eljárás egyes fázisairól nyilvános jelentést készítsen. Az új jogintézmény bevezetését ugyanakkor több módosító javaslat - így Végh Tibor MSZP-s és Lakos Imre SZDSZ-es közös, illetve Mester László szocialista képviselőké - is mellőzné. Részben azért, mert bevezetéséről nem egyeztettek a szakmai körökkel és civil szervezetekkel, és kockázatos lenne ezt a magyar jogban előzmény nélküli jogintézményt a közbeszerzési törvény keretei között szabályozni, "különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőhöz és az ajánlattevőhöz való együttes kötődése miatt jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában". Az indoklás szerint mivel ez csak lehetőség lenne, úgysem élnének vele a közbeszerzésben részt vevők, és szankciója sem lenne az esetleges jogszabálysértésnek. Az átláthatósági megállapodásra vonatkozó új szabály elfogadása még kérdéses, hiszen elhagyását a parlament költségvetési és gazdasági bizottsága támogatja, míg az alkotmányügyi bizottság és a kormány képviselője nem ért vele egyet.
Az átláthatóság máshogy is javulhat
Szintén a korrupció elleni harc jegyében a törvény előírná az ajánlatkérőknek, hogy honlapjukon vagy más ajánlatkérővel közös honlapjukon - ehelyett egyes módosítók a Közbeszerzések Tanácsa honlapját javasolják - tegyék közzé nemcsak az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi információt - az eljárás tervétől kezdve a szerződés megkötésén keresztül annak teljesüléséig -, hanem a nyertes ajánlattevővel történt megállapodást követően öt éven belül kötött minden más szerződésüket is. Ez a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő szerződésekre, illetve a nyertes ajánlattevő leányvállalataival és más, többségi tulajdonában lévő vállalataival kötött megállapodásokra is vonatkozna.
A nyilvánosság növelésével alapvetően egyetértünk, de az átláthatóságot nem feltétlenül az átláthatósági megállapodás megkötésének lehetőségével látjuk biztosítottnak - mondta lapunknak Szántó Veronika, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnökének jogi tanácsadója. A KT szerint a törvénymódosításnak ugyanakkor vannak olyan javaslatai, amelyek a korrupció elleni küzdelemben is hatékonyak lehetnek, ilyen például az átláthatóság növelése a törvény egyszerűbbé válásával: az uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzésekre egy új, egyszerű eljárást vezetnének be, új értékhatárokkal, így megszűnne a jelenlegi nemzeti és egyszerű eljárási rend. Egyszerűsödne az ajánlattevők igazolásainak benyújtása is, a közhiteles elektronikus nyilvántartásokban szereplő adatokat az ajánlatkérőknek kellene kikeresniük. A korrupció kockázatát csökkentheti - az új uniós jogorvoslati irányelvek átültetésével - a szerződéskötésre vonatkozó szabályok szigorítása is. (Így ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, akkor az ajánlatkérő addig nem köthet szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel, ameddig az elsőfokú jogorvoslati szerv, a Közbeszerzési Döntőbizottság nem hoz határozatot vagy közben nem engedélyezi a megállapodás megkötését.) A szerződéskötésre vonatkozó tilalmi idő is növekszik (elsősorban azért, hogy az érdekelteknek elegendő idejük legyen az esetleges jogorvoslat kezdeményezésére): az irányelvek legalább tíznapos moratóriumot írnak elő, ez Magyarországon jelenleg nyolc nap.
A korrupciót növeli a sok változtatás
A gyakori jogszabály-módosításnak is lehet korrupciót generáló hatása. Szántó szerint a korrupció visszaszorításának egyik eszköze a stabil, kiszámítható jogszabályi és gazdasági környezet kialakítása lenne, amelyben az üzleti szféra szereplői előre tervezhető döntéseket hozhatnak, valamint a jogalkalmazóknak és jogértelmezést végző szerveknek sem kellene állandóan azzal szembesülniük, hogy döntéseik a szabályok módosulása miatt gyakorlatilag érvényüket vesztik. A gyakori jogszabály-módosítás gátolja az egységes joggyakorlat kialakítását. (A közbeszerzési törvényt éppen azért éri a legtöbb kritika, hogy túl bonyolult. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy a korrupció visszaszorítására hivatkozva folyamatosan változtak a szabályai.) A KT szerint ugyanakkor a közbeszerzési törvény már most is tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek jogszabályi szinten megfelelő alapot jelentenek a korrupció visszaszorításában - például a KT előzetes hirdetmény-ellenőrzése, az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása vagy a jogorvoslat lehetősége.
Az ellenőrzésnek szintén fontos szerepe lehet a korrupció elleni küzdelemben, ez a hirdetmény-ellenőrzés és a jogorvoslat mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrzési tervei alapján lefolytatott vizsgálatokat jelenti. Az ajánlatkérők belső ellenőrzése ugyanakkor - ahogy az ÁSZ nemrég megjelent vizsgálatában felhívta a figyelmet - a központi és a helyi önkormányzati szerveknél is gyenge.
