Egy héttel ezelőtt két nap alatt négy súlyos munkabaleset történt, melyek során egy ember meghalt és hárman megsérültek. Nem véletlen a megugrás, hiszen - mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) összesített adataiból kiderül - minden tizedik munkáltató súlyosan veszélyes körülmények között foglalkoztatja dolgozóit. A statisztikák alapján az is egyértelmű, hogy a munkabalesetek száma munkáltatói létszám-kategória szerinti eloszlása meredeken emelkedik az ötszáz vagy több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében, bár a halálos balesetek arányában az 1-9 főt foglalkoztató kisvállalkozások vezetnek. Korcsoport szerint a balesetek számát tekintve a 25-34 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. Munka közben a legnagyobb számban 35-44 évesek halnak meg. A munkavédelmi hiányosságok és az abból fakadó balesetek tekintetében még mindig az építőipar vezet, ahol az ellenőrzések szerint a munkáltatók hetven százaléka követett el biztonságot veszélyeztető súlyos mulasztást. Az ellenőrzött gazdálkodó szervezetek kilencven százaléka nem tett eleget munkavédelmi kötelezettségeinek a munkahelyek és a technológiai folyamatok terén. Az OMMF 2008 első félévében több mint 32 ezer munkavállaló veszélyes munkakörülmények közti foglalkoztatását tárta fel, körülbelül ötezer kiemelt munka-egészségügyi intézkedés született.
Az építőiparban a bontási munkáknál gyakran hiányzik a bontási terv, sokszor nincs szakértelemmel rendelkező munkavezető sem. Nagy kockázatot jelent a munkálatok során keletkező por elleni védőeszközök hiánya is. Ebben a fa- és fémfeldolgozás, valamint a hegesztési munkák területén is jelentősek a lemaradások. A belső szakipari munkáknál használt vegyi anyagok káros hatásai elleni intézkedések is rendre hiányoznak, annak ellenére, hogy a cégek a szükséges eszközöket általában megvásárolják. A védőeszközöket, rossz példát mutatva, sok építésvezető sem viseli. A tervezőcégek java pedig elhanyagolja a biztonsági és egészségvédelmi terveket.
Csajági Mátyás