Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Készül a nemzeti katonai stratégia, amelynek kapcsán a munkálatokban részt vevő egyik szakértő, Gyarmati István sajtóértesülések szerint azt a bírálatot fogalmazta meg, hogy a Magyar Honvédség "jelentős erőkkel sem jelenleg, sem a jövőben nem lesz alkalmas távoli missziókra". Igazat ad a Demokratikus Átalakulásért Intézet vezetőjének?
- Ha ilyen bírálat született volna, megalapozatlan lenne - de nem született. Gyarmati István nem mondott ilyet, és a nemzeti katonai stratégia tervezetében sem szerepel ez a mondat. A kérdéses megállapítás úgy hangzik, hogy "A Magyar Honvédség jelentős erőkkel sem jelenleg, sem a jövőben nem lesz alkalmas igen nagy távolságú expedíciós hadviselésre, extrém éghajlati és terepviszonyok közötti működésre, és a fejlesztési célok között az ilyen jellegű képességek nem is szerepelnek". Ez az én álláspontom is, és teljes mértékben logikus megállapítás. Nem tudunk, de nem is akarunk például az Antarktiszra vagy a Távol-Keletre menni. Azzal is egyetértek, hogy minden olyan feladat vállalásához, amely új képességeket kíván, előbb ezeket a képességeket biztosítani kell. Ezért csak olyan feladatokat vállalunk, amelyekre megfelelően ki vannak képezve katonáink, megfelelő felszereléssel rendelkeznek, és megvan a megfelelő támogatás és logisztikai háttér a szövetségesek részéről.
- Des Browne brit védelmi miniszter ugyanakkor a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy az európai NATO-tagok nem tudják biztosítani a bevethetőség elvárható szintjét.
- Egyetértek vele. Itt két mutatót érdemes megvizsgálni: a telepítésre alkalmas szárazföldi erők arányát, illetve hogy hány százalékuk vesz részt a NATO, az EU, illetve az ENSZ műveleteiben. Az első esetében 40 százalék a cél, a másodiknál 8 százalék. Magyarország a terveink szerint 2011-re megfelel az első elvárásnak, amivel az első öt országban leszünk. A második mutató tekintetében már most 12 százalékot teljesítünk, amivel harmadikok vagyunk a szövetségen belül - ez az arány az USA-ban is csak 15 százalékos.
- Ugyanakkor egyes felvetések szerint a sorozás megszűnésével az ország területvédő képessége gyengült, azaz indokolt lenne valamifajta civileknek szóló kiképzés vagy civilekből verbuvált tartalékos állomány fenntartása.
- Itt két különböző kérdésről van szó. Egyrészt a Magyar Honvédségnek szüksége van egy tartalékos állományra, nagyjából négyezer főre, akik megfelelő kiképzést kaptak és bizonyos katonai feladatokat képesek ellátni, a sebészettől kezdve a nehézgépjármű-vezetésig. Ők a Magyar Honvédség tagjai lesznek, azaz nem egy ettől független szervezetet fogunk létrehozni. Közülük egyidejűleg 700-800 főre van szükség. Ahhoz, hogy számíthassunk rájuk, biztosítani kell, hogy a tartalékos katonákat és munkáltatóikat ne érje hátrány. Erre vonatkozó javaslatainkat az országgyűlés elé fogjuk terjeszteni. Másrészt nálunk is, mint bármely más európai államban, szükség van arra, hogy mindenki, aki a törvény szerint hadköteles (azaz 18 és 40 év közötti férfi), rendkívüli állapot esetén behívható legyen a honvédségbe.
- Azért abban van különbség, hogy valakit behívnak, vagy hogy ténylegesen hasznára van az ország védelmének.
- Így van. Feladatunk van abban, hogy a szükséges társadalmi szemléletváltás és konkrét jogi lépések is megtörténjenek. Megfelelő kiképzést és felkészítést akarunk biztosítani mindenki számára. Október elején a Bevetési irány elnevezésű hadgyakorlat kapcsán fel fogjuk hívni a figyelmet, hogy bár szerencsére béke van, de készen kell állnunk arra, hogy esetleg konfliktushelyzetbe kerülünk.
- Az októberi budapesti NATO-csúcson várhatóan az egyik fontos téma Grúzia helyzete lesz. Mennyire érdeke Magyarországnak támogatni a gyorsított csatlakozást, különös tekintettel az Oroszországhoz fűződő viszonyra?
- Létrejött a NATO-Grúzia bizottság, amely várhatóan Budapesten is ülésezni fog. Nincs kétség a NATO-ban afelől, hogy fenn kell tartani a nyitottság elvét. Azaz ha van olyan állam, amelyik megfelel a csatlakozás feltételeinek, akkor erre számára lehetőséget kell biztosítani. Magyarország ennek megfelelően támogatta Románia, Bulgária, Horvátország, Albánia és Macedónia felvételét is. Magyarország és a NATO változatlanul stratégiai partnerként tekint Oroszországra, annak ellenére, hogy jelenleg a NATO-Oroszország katonai és politikai együttműködés is szünetel. Egyetértés van a szövetség védelmi miniszterei között abban, hogy a problémák ellenére a stratégiai partnerség fenntartása elengedhetetlen.
- Milyen külföldi beszerzésekre készül a közeljövőben a honvédség? Lehetett hallani többek között cseh gyakorlógépek vásárlásáról.
- A Gripenek 2010 januárjától átveszik a magyar légtér ellenőrzését, de ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, megfelelő mennyiségű repülőidőt kell biztosítani vadászpilótáink számára. Két ajánlat van az asztalon, a cseh kormányé és a Gripent is gyártó SAAB-konszerné. Elindult a javaslatok katonai és gazdasági értékelése. Határozott szándékom, hogy minden előkészítő munkát a parlamenti és tágabb nyilvánosság előtt folytassunk le, aminek eredményeképpen a kormány az év végéig dönthet, a közbeszerzési szabályoknak megfelelően.
- E beszélgetés idején még nem ismerjük a jövő évi költségvetés tervszámait, de a tavaszi plafonmeghatározás alapján a honvédelem jóval átlag feletti költségvetésitámogatás-növekményhez juthat. Mi indokolja a kiadásbővítést egy ilyen szorult költségvetési helyzetben, illetve számít-e rá, hogy az őszi tárgyalásokon megmarad ez az "előny"?
- Bízom benne, hogy támogatást kap a tervezett méltányos támogatásbővülés. A magyar kormány vállalta, hogy ha szerény mértékben is, de emeli a védelmi kiadásokat. Nekem nem az a dolgom, hogy minél több pénzt költsek, hanem hogy hatékonyan használjuk fel a forrásainkat. A tízéves programunk keretében a pénzek 25-30 százalékát fejlesztésre fordítjuk, ami bőven a 15-20 százalékos NATO-átlag fölött van. Ez ugyanakkor szükséges is, mivel csak így tudjuk lecserélni az elavult és drágán működtethető eszközeinket. Emellett 40 százalék megy személyi költségekre, és további 30 működtetésre és logisztikára.
- Ön nemcsak honvédelmi miniszter, hanem az MSZP elnökhelyettese, illetve a párt közgazdasági tagozatának társelnöke. Ez utóbbi pozíciójában önt és a párthoz közeli közgazdászokat mennyire vonta be a miniszterelnök a Megegyezés című programadó írás előkészületeibe?
- Féléves vita és munka folyt a szocialista pártban a Munka, tudás, tulajdon program előkészítése kapcsán. Radikális adócsökkentést csak áfaemelés mellett tartottunk elképzelhetőnek, utóbbit viszont az inflációs hatás miatt nem támogattuk. A népszavazás utáni helyzetben nem tartottunk lehetségesnek jelentős mértékű kiadáscsökkentést sem. Leszögeztük azt is, hogy nem adhatjuk fel a konvergenciaprogram egyensúlyi pályáját. Ezek a szempontok visszaköszöntek a Megegyezés című írásban is, viszont a konkrét szövegről nem folytattunk egyeztetést, ezt a miniszterelnök saját véleményeként hozta nyilvánosságra.
- Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista párt képes lesz többséget szerezni az adótörvényeknek és a költségvetésnek. Az SZDSZ-ben bízik?
- Az SZDSZ-re gondoltam, amikor ezt nyilatkoztam. Azt szeretném, ha olyan politikai megállapodást kötnénk, ami túlmutat egyes képviselők egyéni döntésein. Ha mások is támogatják a beterjesztéseket, annak természetesen örülni fogok. A kormányzás stabilitásához parlamenti, politikai megegyezést kell létrehoznunk, koalíciós kormányzásról itt már nyilvánvalóan nincs szó.
(Az interjú hosszabb változata a napi.hu-n olvasható.)
