Nem tudjuk megítélni, hogy a sorkatonaság megszűnésében érintett 18-25 éves korosztály esetében volt-e valamilyen kimutatható növekedés a nyilvántartásba belépő álláskeresők számáról - mondták lapunknak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ). A sorkötelezettség 2004-es megszüntetése óta évente körülbelül harmincezer fiatal esik el attól a lehetőségtől, hogy a Magyar Honvédség berkein belül szakképzettséghez jusson. Arról azonban, hogy ez mely társadalmi rétegeket érint, sem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, sem az ÁFSZ nem rendelkezik semmilyen kimutatással.
Azok a fokozottan hátrányos helyzetű fiatalok, akik nem mennek el katonának és nem találnak munkát, tizennyolc éves korukat betöltve nagy valószínűséggel azonnal a szociális juttatások igénybevételéhez folyamodnak. Az ő esetükben ráadásul a rossz anyagi körülmények szinte mindig alacsony képzettségi fokkal párosulnak. Ez lehetetlenné teszi, hogy egyszerű átképzés vagy továbbképzés útján biztosítsák munkaerő-piaci integrációjukat. A sorkötelesség megszűnése egyszersmind egy mobilitási csatorna megszűnését jelenti számukra, hiszen a szolgálati idő alatt könnyebben szerezhettek például hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt vagy juthattak szakmákhoz (továbbá gondoskodtak az ellátásukról is).
A sorkatonaság eltörlése után, 2005-ben a megelőző évhez képest volt némi emelkedés a nyilvántartásba első alkalommal belépők számában, de ez nem különbözött szignifikánsan az összes álláskeresőre jellemző trendtől - tudta meg lapunk az ÁFSZ-től. Ráadásul a kérdéses időszakban a munkaerő-piaci környezet kimutathatóan romlott, hiszen a munkanélküliségi ráta értéke 2005-ben több mint egy százalékponttal növekedett a megelőző évhez képest, ami tovább rontja a releváns statisztikai adatok elkülönítését. Az érintett korosztályon belül a belépő álláskeresők között nem mutathatók ki jelentősebb iskolai végzettség szerinti különbségek sem - tette hozzá az ÁFSZ. Ezért azt mondhatjuk, hogy az álláskeresők regiszterében kimutathatóan nem érzékelhetők a sorkatonaság megszüntetésének következményei, mert az idősebb korosztályokban is hasonló mértékű változások zajlottak le. Annak, hogy számszerűen nem sikerült ilyen hatást kimutatni, az is oka lehet, hogy a sorkatonaság megszüntetése egy folyamat volt, így ennek hatásai elsimulhatnak az egyes idősorok között - tette hozzá az ÁFSZ munkatársa. Kétségtelen, hogy a sorkatonaság alatt a fiatalok egy része szakképzettséghez jutott, de a szociális tárca és az ÁFSZ több program keretében, elsősorban a hiányszakmákra való képzéssel támogatja a fiatal korosztályt, benne azokat is, akiket hátrányosan érinthetett a sorkatonaság megszüntetése.
Csajági Mátyás