Új és kemény eszközöket adna a kormány az adóhatóság kezébe, és újabb bírságokkal próbálja elejét venni a számlák eltüntetésének. Az adóbírság mértéke a főszabály szerint nem változik, vagyis az az adóhiány ötven százaléka. Bizonyos esetekben azonban a bírság a hiány 75 százaléka lesz az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változása szerint, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ennyi lesz a bírság, ha az adózó jogosulatlanul nyújtott be támogatási, visszaigénylési vagy visszatérítési kérelmet. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Jövőre két mulasztási típus külön és nevesítve szerepel majd a törvényben. Ha egy vállalkozás számlatartási kötelezettségének nem tesz eleget - például egy evás cég -, akkor az igénybe vett áru vagy szolgáltatás értékének húsz százalékáig bírsággal sújtható. Hasonló mértékű, vagyis húszszázalékos bírságot kaphat az a cég is, amelyik igazolatlan eredetű árut forgalmaz. Nem meglepő, hogy ezeknél a tételeknél a bírság húszszázalékos, hiszen ez épp a számla elsíbolásával vélelmezhetően megspórolt áfa mértékének felel meg.
Szélesedik jövőre a fordított bizonyítási teher: az adóhatóság által kétségesnek minősített költségek vonatkozásában az adózót terheli annak bizonyítása, hogy az adott ráfordítás, költség valóban annyi és akkora, mint a könyvekben szerepel. Ezzel az a baj, hogy az adózók egyáltalán nem kapnak pluszjogosítványt arra, hogy ezt hatékonyan bizonyítani tudják - mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa egy háttérbeszélgetésen. Arról nem is szólva, hogy adott esetben a bíróságnak is igen nehéz lesz eldöntenie, hogy egy több évvel ezelőtti ügylet költségadatai valósak vagy sem.
F. Emese Szabó