Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakmai szervezetek felmérése alapján a magyar almatermés az idén 500-550 ezer tonna lesz; a még fán lévő termés 45 százaléka ipari minőségű, tehát 275-300 ezer tonna étkezési minőségű alma ígérkezik. Magyarországon azonban évente csak 120 ezer tonna fogy el étkezési célokra, az étkezési alma exportja pedig elhanyagolható mértékű, így 155-180 ezer tonna jó minőségű alma várhatóan ipari feldolgozásra kerül. Idén így a szakértők szerint összesen 350 ezer tonnányi almát lehet ipari célokra hasznosítani, ebből 60 ezer tonnát várhatóan az ezredforduló táján ilyen célra telepített almásokban termelnek meg, további harmincezer tonnányi lehet 2008-ban az étkezési almát termelő ültetvények technológiai selejtje. A fennmaradó mennyiséget az eredendően ugyancsak étkezési célra telepített, de szétaprózódott, kis területű vagy házikerti ültetvényeken, kiegészítő vagy kényszertevékenységként termelők állítják elő. Ezekről kerül ki az összes almatermés 40-45, az ipari alma 70-75 százaléka, utóbbi 2008-ban várhatóan 240-260 ezer tonnát jelent.
A hazai almalésűrítmény-gyártás az almaterméstől függően évente 40 ezer tonna körüli, ami a világtermelés néhány százalékát teszi ki. Az almalésűrítmény belső fogyasztása nem éri el a termelés tíz százalékát, körülbelül 3-4 ezer tonna - mondják a feldolgozók.
Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szövetség és Szakmaközi Szervezet (ÉKASZ) becslése szerint 15-20 ezer almatermelő van Szabolcsban és a Nyírségben, a Magosz 15 ezer almatermelő családról tud Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A gazdaszövetség szerint a nagyobb területen gazdálkodók átlag 3-5 alkalmi munkást foglalkoztatnak a termelés csúcsidőszakaiban; ha nem jutnak megegyezésre a felek a felvásárlási árakról, akkor az ő keresetük is veszélybe kerül, mivel a régióban alig akad egyéb munkalehetőség.
