Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Zajlik a gazdaság "kifehéredési" folyamata, de a statisztikai adatok és szakértői nyilatkozatok alapján nem egyértelmű, hogy a tavalyi tisztulási "boom" után idén mennyit esett vissza a tempó, ha egyáltalán visszaesett. Minél fehérebb a gazdaság, annál nehezebb esetleges további eredményeket elérni - értékelte lapunknak a további tisztulásban rejlő lehetőségeket Ligeti Csák. A miniszterelnöki megbízásra létrejött, a feketegazdaságot vizsgáló háromfős grémium az eddigi fejleményekről februárban adott ki jelentést. Eszerint 2007-ben egyértelmű fehéredési tendenciát mutatott a magyar gazdaság, aminek eredményeképpen 80-100 milliárd forint többletbevétel keletkezett a költségvetésben. A fehéredés egyik fő eleme a keresetek eltitkolásának felderítéséhez, illetve megszüntetéséhez kapcsolódott. Ez a bizottság szerint az említett többlet legalább felét tette ki tavaly. Az MNB friss tanulmánya szerint a fehéredési folyamat legalábbis nem erősödött idén, ezt azonban a civilben a KSH főosztályvezetőjeként dolgozó Ligeti nem kívánta kommentálni, mondván, a feketegazdaság értelmezésének sokrétűsége és a vonatkozó statisztikák elkészítésének nehézségei ezt nem teszik lehetővé. A statisztikus szerint egyrészt a bérdinamikára ható fehéredés, illetve a háztartások keresetének és keresletének változása közötti kapcsolat bonyolult, szociológiai természetű, azaz egyáltalán nem automatikus (erre a jegybanki szakértők is utalnak). Másrészt ugyanakkor Ligeti szerint természetes jelenség, hogy ugyanakkora erőfeszítések mellett a fehéredés mértéke csökken. A kormányfő által bejelentett adóprogram megvalósíthatóságához támpontot kínáló új becsléseket a bizottság következő - várhatóan szeptemberi - jelentésében ígért.
A témával foglalkozik az MNB inflációs jelentésének hétfőn publikált felülvizsgálata is, mely úgy fogalmaz: "a gazdaság egészének fehéredése sem teljesen egyértelmű". A jegybank lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint ez, valamint a jelentés más lapjain megtalálható, hasonló tartalmú megjegyzések csak a teljes kép egy részét jelentik, és semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy a jegybank megkérdőjelezné a gazdaság fehérítésére tett kormányzati erőfeszítések sikerességét. Az MNB szakértői szerint az idei béradatokat a kormányzati intézkedések miatti fehéredés - szemben a minimálbér duplája utáni járulékfizetés sokkját hozó 2006-2007-es időszakkal - már nem torzítja statisztikailag kimutatható módon. Ez azonban véleményük szerint nem jelenti azt, hogy a gazdasági tevékenységek kifehéredése 2008-ban már nem folytatódhatott. Erre utal, hogy a háztartások jövedelemfelhasználási adatai szerint a szektor rendelkezésre álló jövedelme a bérekben kimutatottnál kedvezőtlenebbül alakult, amit a jegybank szakértői többek között a vállalkozói jövedelmek - fehéredéssel is magyarázható - alacsony dinamikájának tulajdonítanak. Végleges verdiktet azonban nem ad a jelentés: a szintén fontos faktornak számító 2008-as szakképzettminimálbér-emelés esetében például úgy vélik, hogy "statisztikai eszközökkel közvetlenül nem dönthető el", hogy ez mennyiben okozta a korábban eltitkolt jövedelmek kifehéredését és mennyiben jelentett tényleges béremelkedést.
