Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Továbbra is marad a 3 százalékos középtávú inflációs cél - erről tegnap írt alá megállapodást a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke. A plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval ellátott új cél az eddigi status quo megerősítése újabb, legfeljebb három évre vagy az ERM II árfolyamrendszerbe történő belépés időpontjáig. A két aláíró, Simor András MNB-elnök és Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy teljes egyetértésben döntöttek az inflációs cél megerősítéséről, annak ellenére, hogy mindkét intézmény stábja készített alternatív javaslatokat is.
A magasabb cél ellen szólt többek között a hasonló intézkedése nyomán hozamemelkedést és hitelességvesztést elszenvedő Törökország esete, míg az alacsonyabb cél a jegybankelnök szerint "túlzottan ambiciózus" lett volna.
Az azonnali hatállyal érvénybe lépett, megújított inflációs célra az egyik legnagyobb fenyegetést egy esetleges áfaemelés jelentené. Ennek valószínűségét elvileg csökkentené, hogy a megállapodás szövege egy szoros olvasatban az adózást is az inflációs cél teljesítésével járó reálgazdasági költségek csökkentésének szolgálatába állítaná. Ezt az olvasatot éppenséggel megerősítették Simor András szavai is. A jegybankelnök röviden úgy fogalmazott, hogy nincs tudomása egy, a megállapodásnak ellentmondó, tehát például áfaemelést is tartalmazó adócsomagról (igaz, hivatalos álláspontja szerint egy ezzel ellentétes előjelű előterjesztésről sem). Veres János az aláírás kapcsán nem nyilatkozott az esetleges adóváltozásokról.
Az MNB elnöke ugyanakkor világossá tette elvárásait: olyan fegyelmezett bérpolitikát szorgalmazott a köz- és magánszektorban egyaránt, ami a nominális béreket nem emeli jobban az inflációs cél és a termelékenységnövekedés összegénél. Simor a jegybank részéről cserében egy olyan dezinflációs pályát ajánlott fel, amely nem erőlteti a tervezett, 2010 környéki árstabilitás gyorsított ütemű helyreállítását, hanem egy kiszámítható és átlátható folyamat során éri ezt el.
Ha a kormány áfaemelésre szánná el magát, az utólag hiábavalóvá tenné az inflációcsökkentés terén eddig vállalt áldozatokat, ideértve a forinterősödés reálgazdasági hatását is - vélte Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelőtől. Az Aegon elemzője, Orbán Gábor szerint egy 3-4 százalékpontos áfaemelés még akkor is közel egy százalékpontos megugrást hozna az inflációban, ha ezt bizonyos tételek esetében az adóterhelés csökkentése kísérné. Ahogy a tapasztalatok mutatják, az áfacsökkentés hatása csak részlegesen jelenik meg a fogyasztói árakban, ellentétben az azonnal érvényesített áfaemeléssel.
