Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ragaszkodik a legkevesebb 4 százalékos jövő évi közoktatásbeli bérfejlesztéshez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, jóllehet a pénzügyminiszter vitatja, hogy egyáltalán létezne effélét tartalmazó megállapodás a kormány és a közszféra szakszervezetei között. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke lapunknak nyilatkozva ráadásul hangsúlyozta: ez csak a kiindulási alap lehet a bértárgyalásokhoz, az elfogadható bértáblaemelés megállapításához hozzá kell adni az idei infláció mértékét is, legalább a keresetek szinten tartása érdekében. A szükséges illetményemelés azonban jóval tíz százalék fölötti kellene hogy legyen, mivel a közoktatásban dolgozók - pedagógusok és nem tanár alkalmazottak - fizetésének vásárlóereje már három éve is csak az OECD-országok tanári keresetei átlagának fele volt, azóta pedig tovább romlott az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete. Az idei átlagosan bruttó ötszázalékos bértáblaemelés hatását például egyáltalán nem érezni már a reálkeresetekben - mondta Kerpen.
A tavasszal meghirdetett Új tudás program további feszültségeket gerjeszt a pedagógustársadalomban. A program egyik legfontosabb újítása az lenne, hogy a kezdő pedagógusok bérét megemeli, annak érdekében, hogy a pályán tartsa őket. Az ötletet kezdetben minden szakszervezet élesen bírálta és elutasította, leginkább azért, mert a tervezett pótlék miatt a kezdők bére - főiskolai diplomás tanár esetében ez most bruttó 122 ezer, egyetemi végzettségű esetében 129 ezer forint - magasan a többéves gyakorlattal bíróké fölött lett volna. Utóbb három szakszervezet megegyezett az oktatási tárcával. A PDSZ nem írta alá a megállapodást, mert az csak a pedagógusok béremeléséről szólna, a többi közoktatási dolgozóé pedig nem változna, noha nélkülük a pedagógus se végezhetné a munkáját.
Kerpen szerint a pótlékemelés csak 63 ezer embert érintene, noha összesen 200-220 ezren dolgoznak a közoktatásban, köztük mintegy 60 ezren pedagógiai végzettség nélkül.
Az is visszatartotta őket a megállapodástól, hogy nem látták a többletbér fedezetét sem a költségvetésben - a 2008-as büdzsében például a közoktatás finanszírozási háttere egészen 2009 augusztusáig van rögzítve -, se máshol, márpedig a program január elsejével már indulna. Ezen túlmenően pedig nem kaptak garanciát a kormánytól arra, hogy tartósan biztosítja majd a kezdők magasabb fizetését és nem hárítja át azt pár hónap múlva az iskolafenntartó önkormányzatokra, összességében pedig az egész terv nem vezet további leépítésekhez a finanszírozás megoldatlansága miatt.
