Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az élelmiszerárak emelkedése még korántsem állt meg, noha az utóbbi időben számos olyan elemzői vélekedés látott napvilágot, amely ezt prognosztizálta az idei jó terméssel kapcsolatban megjelent hírekre támaszkodva. Az ágazat szereplői szerint mindössze annyi történt, hogy a megnövekedett alapanyagárakat még nem sikerült elismertetniük a kereskedőkkel. Épp az elemzői vélekedések és a jó termésről szóló becslések miatt a nagyobb kereskedelmi láncok már most 7-8 forintos engedményt igyekeznek kicsikarni a sütőipartól - mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. Egyelőre azonban még nem lehet biztosat állítani a kenyér árának alakulásáról, mivel azt erősen befolyásolja az aratás eredménye. Az utóbbi hét esős időjárása, viharai miatt sok helyütt állt a búza aratása, és egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen lesz a minősége, az eső ugyanis rontja a beltartami értékét, egyben csökkenti az árat is. Emellett úgy tűnik, hogy komoly külföldi kereslet mutatkozik a jó minőségű kenyérgabonára - a nagy európai kereskedők az ázsiai kereslet élénkülésével várhatóan fölszippantják majd a többletbúzát -, ami rontja a hazai malmok helyzetét is.
Annyi bizonyos, hogy a kenyér ára nem csökken, mivel a költségeket valamennyire kompenzálni kell az átadási árakban. Az elnök szerint ha a liszt ára valamelyest mérséklődik, eltolódhat az év végére a kenyér és a pékáruk drágulása A várható áremelés mértékével kapcsolatban csak annyit mondott, hogy az remélhetőleg fedezi majd az idei gázárnövekedések és az áprilisi béremelés hatására megugró önköltséget. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként az elmúlt egy évben csaknem 50 százalékkal lett drágább a liszt, miközben a kenyér ára alig húsz százalékkal emelkedett. Szakértők szerint a reális árhoz még 10 százalékos emelést kellett volna kiharcolniuk a pékeknek.
Az élő sertés utóbbi hónapokban növekedésnek indult termelői ára (30 százalékkal drágult) egyre sürgetőbbé teszi a feldolgozóknak a hús és húskészítmények árának emelését is. A feldolgozók önköltségének tőkehúsoknál 70-80, míg a húskészítmények esetében 60-70 százalékát adja az élő sertés. A Hússzövetséghez tartozó vállalkozások már hónapok óta intenzíven tárgyalnak a kiskereskedelmi láncokkal, de inkább kevesebb, mint több sikerrel, vagyis eddig még nem sikerült elérni az árak emelését - mondta Éder Tamás, a szövetség elnöke. Akad lánc, amely a teljes elutasítás híve, és akad olyan is, amely akkor egyezne bele magasabb átadási árba, ha a teljes ágazat így tenne. Az elnök szerint valamelyest érthető a láncok ódzkodása, hiszen az idei első négy hónapban a vásárlóerő csökkenése miatt visszaesett a forgalmuk.
Ugyanakkor a húsipari cégek helyzete is egyre kritikusabb, és az átadási áraknak legalább az önköltség növekedésével arányosan kellene növekedniük ahhoz, hogy az év eleji, igen alacsony jövedelmezőséget tartani tudják. Összességében az elmúlt egy évben az egész termékpálya, az állattartóktól a feldolgozókig veszteséges volt. A forint idei árfolyamváltozása, példa nélküli erősödése pedig tovább nehezíti a helyzetet, mivel a tőkeerősebb, exportpiacokkal bíró cégek ilyen rövid idő alatt képtelenek az eddigi tízszázalékos erősödést akár hatékonyságjavítással, akár áremeléssel kigazdálkodni. Mivel a hazai húsipari teremékek forgalmának több mint felét még mindig a tőkehús adja és az utóbbi időben a magyar vásárlőerő csökkenése miatt egyre inkább az alacsonyabb feldolgozottságú termékek iránti kereslet élénkül, a cégeknek a termékfejlesztések sem nyújtanak igazi kiutat.
