Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) szerdán jóváhagyta Magyarország új - 2013 végéig fenntartható - filmtámogatási programját, így a hat esztendő alatt 231 millió euró állami támogatás nyújtható. A program felöleli az összes filmes támogatási intézkedést, beleértve az adókedvezményt is. Az EB úgy ítélte meg, hogy a módosított program összeegyeztethető az állami támogatásokra vonatkozó uniós joganyaggal, és összhangban áll a 2001-ben kibocsátott úgynevezett brüsszeli kommunikációval.
A filmszakma állami megsegítése az adókedvezmény mellett tartalmazza az előkészítést, gyártást, terjesztést is, sőt mód van a művészmozik üzemeltetésének és a fesztiválok szervezésének a támogatására is. A magyar támogatási forma egyik leggyakoribb eszköze az adókedvezmény - ez idén hárommilliárd forintot tesz ki. Nagyjából ugyanennyi jut a filmgyártás közvetlen támogatására. Egyenként mintegy 200 millió forint jut a fesztiválok szervezésére, a filmterjesztés és az artmozik támogatására.
Elvárják a kulturális tartalmat
A mozgóképtörvénynek a támogatási rendszer átalakításáról szóló módosítását a magyar parlament már júniusban, az utolsó tavaszi ülésén elfogadta, így az most - az EU hivatalos értesítését követő 15. napon - hatályba léphet, előreláthatóan augusztus elején. A módosítás nyomán ezentúl csak a jogszabályban meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak közvetlen és közvetett - azaz adókedvezmény formájában nyújtott - állami támogatást. A változtatásra az uniós követelmények miatt volt szükség, Brüsszel ugyanis elvárja a tagországoktól, hogy az állami támogatásaik kulturális célokat szolgáljanak. Az új támogatási program egy pontrendszert vezet be, amelynek alapján értékelik majd a filmek kulturális tartalmát - ilyen már több európai országban, például Nagy-Britanniában és Németországban is működik.
Nem vártak őszig a módosítással
A régóta tervezett jogszabály-módosítást sürgősséggel tárgyalta a parlament, mert Magyarország előző filmtámogatási programja 2007 végén lejárt, az új elfogadásáig pedig nem folyósíthatja az állami támogatásokat. (Ha a parlament előbb megvárta volna az uniós áldást, akkor a filmtörvény módosítását csak az őszi ülésszak elején tárgyalhatta volna, vagyis a hatálybalépés is őszre csúszott volna.) A jogszabály augusztusi életbelépése után az összes, 2007. december 31-e után indult támogatási ügyben alkalmazzák majd az új szabályokat, így az adózók is igénybe vehetik az adókedvezményeket. A módosítás a szakma számára is elfogadható, és megőrzi a 2004-es filmtörvény vívmányait - véli Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértője, aki korábban a tárca művészeti főosztályvezető-helyetteseként vett részt a program kidolgozásában.
A kulturális kritérium bevezetése - az előzetes számítások szerint - 15-20 százalékos csökkenést hoz majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezmények érvényesítésében. Ez a központi költségvetésnek évi 250-350 millió forintos (2010-től 400-450 milliós) megtakarítást eredményez, azonban nagyságrendileg ugyanakkora bevételkiesést is jelent a gyártáshoz kapcsolódó egyéb bevételek (adók, járulékok) elmaradása miatt. (Például a 300 milliós "megtakarítás" 1,5 milliárd forintos magyarországi gyártáskiesést jelenthet.)
Vége a kivárásnak
A támogatási program nélkül eltelt mintegy fél évben az új filmterveket tekintve érezhető volt a megtorpanás, ugyanakkor az előrelátó alkotók tavaly év végén - az akkori szabályok szerint - már nyilvántartásba vetették gyártani tervezett produkcióikat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságánál. Most hasonló kivárás tapasztalható, mint volt a filmtörvény megalkotása után, amikor a filmesek még ismerkedtek a magyar rendszer működésével. Akkor a filmes infrastruktúra kiépülésével azonban megindult a fellendülés, amely idén is folytatódhat, ha elkezdődnek a 2007-ben regisztrált filmek forgatásai - véli Taba Miklós, a Filmiroda vezetője. Nagyszabású, igényes produkciók várhatók amerikai és európai gyártásban egyaránt. Tavaly 381 filmet vett nyilvántartásba a szervezet, vagyis 44 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezek gyártására 57,4 milliárd forintot szántak, szánnak készítőik. Amint azt korábban megírtuk (Napi, 2008. június 10.), ebből ténylegesen 28,2 milliárdot költhettek el tavaly (ami a Filmiroda által kiadott 5,6 milliárd forint összértékű adóigazolások ötszörösét véve becsülhető), így a fennmaradó csaknem ugyanekkora összeget idén fordíthatnák gyártásra az alkotók. A tavalyi költés rekordösszeg volt, ami 12 milliárddal haladta meg a 2006-ost.
