Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedvezőnek ítélte Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) végrehajtott változtatásait, amelyek szerint a nagyvállalatok csak akkor pályázhatnak támogatásra, ha a beruházásukat hátrányos vagy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség valamelyikében valósítják meg. A vállalatok fejlesztéseit támogató felhívásra a májusi határidőig beérkezett és eddig feldolgozott pályázatokban a nagyvállalatok ötszáz új munkahely létesítését vállalták, a rendelkezésre álló 1,3 milliárd forint dedikált forrásra pedig több mint 4,5 milliárd forint támogatási igény érkezett. Ugyancsak ebben a felhívásban a kis- és középvállalatok a 2008-ban rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintos keretet teljesen lekötötték.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztését egyébként egy komplex - a gazdaságfejlesztés mellett munkahelyteremtést, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások fejlesztését egyaránt célzó - program keretében tervezi finanszírozni a kormány, javarészt uniós források felhasználásával.
Kétféleképpen is támogatja az UMFT ezt a célt: egyrészt dedikált források felhasználásával, másrészt az egyes pályázatoknál többletpontot vagy nagyobb támogatásintenzitást érhet, ha ezekben a kistérségekben valósul meg egy-egy fejlesztés. A GOP-ban a leghátrányosabb helyzetű térségekre elkülönített dedikált összeg tavaly 4,7 milliárd forint volt, az idén azonban ez már eléri a 7,4 milliárd forintot, 2013-ig pedig összesen 32 milliárd áll rendelkezésre. Az idén beérkezett támogatási igények azonban úgy tűnik, ez utóbbit is jócskán meghaladják. Mivel azonban a politikai akarat szerint egyetlen, ezekben a kistérségekben megvalósítani tervezett beruházást sem lehet forráshiány miatt elutasítani, ezért várhatóan növelni fogja az NFÜ a rendelkezésre álló dedikált forrásösszeget.
