Tartósan magas és kismértékben még nőtt is egy év alatt a munkanélküliség - a kirendeltségeken ugyanakkor a szokásos éves szezonalitásnak megfelelő mozgást, a regisztrált álláskeresők számának apadását tapasztalják a munkaügyi szolgálat szakemberei a májusi adatok alapján.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint májusban a nyilvántartott álláskeresők száma 424,5 ezer volt (a KSH adataihoz viszonyított különbség a két szervezet eltérő módszertanából, illetve abból adódik, hogy a kirendeltségeken regisztrálniuk kell a rendszeres szociális segélyre jogosultaknak is). Ez áprilishoz képest 18,3 ezer fővel (4,1 százalékkal) kevesebb, az előző év azonos hónapjához képest azonban 11,3 ezer fővel (2,7 százalékkal) több álláskeresőt jelent. A munkaügyi szolgálat szakemberei szerint az adatokban érződik az is, hogy idén később indultak a közmunkaprogramok. Nyugat-Magyarországon például tavaly az első félévben több mint ezer, idén pedig csak mintegy 600 dolgozót közvetítettek ki közmunkára a kirendeltségek.
Bár a szezonális ágazatok munkaerőigénye sok álláskeresőt felszív - Vas és Zala megyében például a vendéglátással és az építőiparral kapcsolatos szakmákban még hiány is mutatkozik -, a bejelentett új álláshelyek számának mérséklődése mutatja, hogy csökken a gazdaság lendülete. Tapasztalatunk szerint a régióban az új és főleg az uniós forrásból megvalósított vagy megvalósítandó beruházásoknál inkább a technológiafejlesztés a fő cél és egyre kisebb a munkaerőigény - mondta lapunknak Deák Ferenc, a Nyugat-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ elemzési osztályának vezetője. A térség munkáltatóinak a jövőben még inkább oda kell figyelniük a szakképzett dolgozók megtartására, mivel már kezd érződni az osztrák munkaerő-piaci nyitás hatása: a Lajtán túl is ugyanazokban a hiányszakmákban keresnek munkavállalókat, mint Győr környékén, persze jóval magasabb fizetésért.
Májusban egyébként országosan 32 935 új állást jelentettek be a munkaadók a kirendeltségeken, 9,2 százalékkal kevesebbet, mint áprilisban. A csökkenést az ÁFSZ szerint javarészt a támogatott munkahelyek iránti igény visszaesése okozza. Régiónként igen eltérő mértékben alakul a támogatott munkaerőigények száma. A Nyugat-Dunántúlon például az új munkaerőigények 87 százalékához nem kértek a munkaügyi kirendeltségeknél támogatást, ezzel szemben Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon csak 39, illetve 40 százalékot tesz ki ez az arány. A szaktárca szerint a regionális munkaügyi központok decentralizált forrásai nem apadtak tavalyhoz képest; a kiadások szerkezete térségenként változhat a korábbi időszakhoz viszonyítva, de összességében nem várható, hogy csökken ebben az évben a támogatott foglalkoztatás. Márciusban összesen 67,1 ezren vettek részt valamilyen aktív foglalkoztatáspolitikai programban - ideértve az uniós programokat és a központi munkahelyteremtő pályázat nyerteseit is -, ez 31,1 százalékkal meghaladja a februári létszámot.
A legtöbb új állást egyébként Közép-Magyarországon (11,6 ezer) és a Dél-Alföldön (10,6 ezer) kínálták a munkaadók májusban. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint a cégek létszámfelvételi szándékai tavalyhoz képest alig változtak, így az ÁFSZ és a MKIK-GVI felmérése szerint éves szinten mintegy 27 ezres munkahelyteremtés valószínűsíthető a versenyszférában. Az első negyedévi foglalkoztatási adatokhoz képest a március-májusi adatok 13,5 ezres növekedést jeleznek, feltételezhető, hogy ez folytatódni fog az év második felében is - áll a tárca lapunknak adott válaszában.
