Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar társadalom szekerén sokan ülnek olyanok, akik húzni is képesek lennének azt - e szavakkal vezette fel új növekedési célokat kitűző beszédét Bajnai Gordon a tegnap kezdődött egri közgazdász-vándorgyűlésen. A gazdasági miniszter szerint amíg ezen nem tudunk változtatni, addig nehezen tud elindulni a szekér. Ha azonban sikerül a terhek átcsoportosítása, egy új, folyamatosan fenntartható növekedési pályát érhetünk el. Bajnai javaslata szerint ez a cél 5 százalék körül lehetne, azaz általánosságban az EU-növekedés átlagát 2 százalékponttal meghaladó éves bővülést kellene elérni. Miközben ez az 5 százalékos cél ambiciózusnak tűnhet, Bajnai szerint nem reménytelen, mivel a mai kiindulóhelyzet sem tekinthető "gazdasági válságnak". Értékelése szerint közeledünk egy egyensúlyi helyzet felé, és a növekedés is újra felgyorsulhat, amit jelez, hogy az OECD az idei évre már 3 százalékos növekedést vár. Nincsen szociális válság se: erre utal a Tárki közteherviselésről szóló publikációja, mely szerint 1992 óta most a legkisebb a jövedelmi különbségekre vonatkozó olló.
Azt sem lehet ugyanakkor állítani, hogy minden rendben lenne - ismerte el Bajnai. Komoly strukturális átalakításokra van ugyanis szükség, melyek halogatása tartós lemaradást okozhat. Abból a szempontból is fordulópontnál van az ország, hogy most dől el: újra belekerülünk-e a négyévente elszaladó költségvetést eredményező húzd meg-ereszd meg ciklusba, vagy sikerül ezt elkerülni - tette hozzá a miniszter.
Az MNB számításai alapján mélyen a potenciális szintje alatt teljesít a magyar gazdaság - replikázott Bajnai szavaira Varga Mihály (képünkön balra). A Fidesz-alelnök szerint ráadásul a hosszú távú várható teljesítmény is visszaesett egy százalékponttal, melynek eredményeképpen ma már csak 3 százalékos éves növekedés "van benne" a magyar gazdaságban. Magyarországon egyértelművé vált, hogy csak a forintárfolyam segítségével képzelhető el a felzárkózás, melynek eredményeképpen további árfolyam-erősödés várható. Ennek ellenére az euróbevezetés időpontja egy gazdaságpolitikai fordulat hiányában akár 2020-ra is eltolódhat. A forint kurzusának elmúlt hónapokban érzékelt erősödése ráadásul nem is tekinthető "komolynak", ha nem önmagában, hanem a hasonló idő alatt sokkal jobban felértékelődött többi "visegrádi" valutával vetjük egybe.
A Fidesz gazdaságpolitikai elképzelései kapcsán Varga elmondta, hogy először a konvergenciaprogramot kellene módosítani, melynek részletei kapcsán svéd, holland és finn példákra hivatkozott. Ezekben a jelentős eredményt hozó esetekben nem a bevételek növelésével kezdték meg a kiigazítást, hanem a kiadáscsökkentéssel, mely sorrendet Varga szerint Magyarországon is követni kellene (ennek részleteibe azonban nem bocsátkozott bele a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikusa). Az euróbevezetés céldátumának kitűzése "előbb vagy utóbb" szükségessé válik, mivel ez növelné a gazdaságpolitika hitelességét. A Fidesznél ezzel kapcsolatban Szapáry György volt jegybanki alelnök vezetésével már elkezdtek kidolgozni egy koncepciót, ennek végleges formáját ugyanakkor várhatóan csak szeptemberben tárják a nyilvánosság elé.
