Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan értékeli a kisebbségi társasági részesedések értékesítésére meghirdetett keddi licit eredményét és hogyan alakul a folytatás?
- Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV)törvény kötelezi arra, hogy kísérelje meg a kisebbségi társasági tulajdonrészek értékesítését. Annak érdekében, hogy ezt gyorsan, olcsón és transzparensen tegyük, példa nélküli módon árverést hirdettünk 30 kisebbségi tulajdonrész értékesítésére. Ezek zömmel tört százaléknyi részvényhányadok voltak, pár ezer vagy tízezer forintos kikiáltási árral. A licit hatalmas versenyt hozott, az üzletrészekért általában több millió forintot kaptunk. Bár nem minden tulajdonrész kelt el, akadt olyan is, amelyik a kikiáltási ár ezerszeresén cserélt gazdát. A tapasztalatokat még alaposan elemezni kell, de szinte biztos, hogy a jövőben is alkalmazni fogjuk ezt az értékesítési formát.
- Csaknem fél éve működik már a három jogutód cégből létrehozott MNV Zrt. Hogyan sikerült az integráció?
- A vártnál jobban és gyorsabban sikerült menet közben átalakítani a szervezeteket - hiszen a munka egyetlen napra sem állhatott le -, miközben nagyjából egyharmaddal csökkent a létszám. Néhány komoly ügyben már jelentős haladást is sikerült elérnünk.
- Melyek ezek?
- Az igazán jelentős eredmények még kevésbé látszanak kívülről, néhány viszont már igen. Ezek közé sorolnám a Fradi-pálya értékesítését, ebben ez esetben több sikertelen kör után szinte három hét alatt egy érvényes, minden korábbinál magasabb árat tartalmazó eredményes eljárást tudtunk befejezni. A sikerek közé kell sorolni egy közel húsz éve rendezetlen kérdés, a pártingatlanok ügyének lezárását is. A napokban írjuk alá az erről szóló szerződéseket a parlamenti pártokkal, ami átláthatóbb, tisztább helyzetet teremt mindenki számára. További látványos eredmény lesz, amikor a közeljövőben elkezdődik az új ingatlanbérleti szerződések megkötése a költségvetési intézményekkel, ami már középtávon is racionálisabb, olcsóbb ingatlangazdálkodáshoz vezet. Emellett elkezdődött a valódi tulajdonosi szemlélet kialakítása azon cégek esetében, amelyek a korábbi tulajdonosoktól, költségvetési szervektől az MNV Zrt.-hez kerültek. Nagyon fontosnak tartom a Földalap integrálását az MNV Zrt.-be. Sokan attól tartottak, hogy ez nem lesz sikeres. Szerintem az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ez az integráció lehetséges, és világos előnyei vannak annak, hogy a korábban több vagyonkezelőhöz, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, a KVI-hez, az ÁPV-hez tartozó területek most egy kézben vannak. Például az erdőgazdaságok és az állami erdők esetében egy kézbe került a földterület és az azon gazdálkodó szervezet tulajdonosi jogainak gyakorlása, ma már a vagyontanács határozza meg az egységes tulajdonosi elvárásokat.
- Egységes vagyonkezelésről beszél, miközben ez az egység bizonyos esetekben megbomlik. Célszerű, hogy bizonyos vagyonelemek fölött például a közlekedési tárca gyakorolja a tulajdonosi jogokat?
- Meggyőződésem, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb, legjelentősebb változást hozó jogszabálya a vagyontörvény, kevés területen sikerült hasonló mélységű változást elérni. Ugyanakkor nem lehet az elmúlt húsz évben kialakult működési mechanizmusokat, magatartásmódokat egyik napról a másikra megváltoztatni. Bár a vagyontörvény célja és vezérelve az egységes állami vagyonkezelés, ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra megteremteni. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tulajdonosi jogkörébe került gazdasági társaságok mind tevékenységükben, mind pedig működésük jellegében nagyon különbözőek. Vannak olyanok, ahol már letisztult, elkülönült az állam tulajdonosi, szabályozói és megrendelői szerepe, ezek a szervezetek valódi piaci vállalkozásként működnek. Ahol a letisztulás még nem ment végbe, hosszabb átmeneti időre célszerű berendezkedni. Ezért döntött úgy a közlemúltban a vagyontanács, hogy azokat az állami tulajdonú cégeket, amelyek bevételének több mint 70 százaléka egy költségvetési forrásból származik, vagyonkezelésbe adja annak a költségvetési szervnek, amelyik ezt a forrást adja. Néhány tucat mintegy negyven gazdasági társaságról van szó ebben a körben, mint például a hadiipari cégek, a Nemzeti Színház Zrt. vagy a Váti Kht. Azonban a vagyontörvény ezekre a cégekre is vonatkozik; a minisztériumok nem kontroll nélkül, hanem az MNV-vel kötött megállapodás alapján gyakorolhatják a tulajdonosi jogok jelentős részét. Az átmeneti időszakban el kell végezni a már említett szereptisztítási feladatokat, ezt követően a vagyonkezelési szerződésekre nem lesz szükség.
- A sikeres tranzakciók között említette a Fradi-pálya értékesítését. Másról szinte nem is lehetett hallani. Milyen további privatizációs és bevételi terveik vannak?
- A bevétel meghatározó része nem a jelentős értékesítésekből származik. Az idei bevételünk egyébként már megközelíti a tízmilliárd forintot, ebből csak 3,5 milliárd forint volt a Fradi-pálya után befolyt összeg. A termőföld-hasznosításból 10 milliárd forint bevételre kell szert tennünk, hiszen a zajló életjáradék-programnak ez a fedezete. Az előbbihez hasonlóan szintén törvényi kényszer számunkra a már említett kisebbségi társasági tulajdonrészek értékesítése. Ebből éves szinten milliárdos nagyságrendű bevétel várható. Mindezek mellett folyamatosan felülvizsgáljuk, hogy a társasági portfólióban szereplő cégek közül melyek azok, amelyeket üzleti szempontok alapján érdemes értékesíteni. A harmadik jelentős tétel az ingatlanok értékesítéséből folyik be. A költségvetési törvény szerint ebből 30 milliárd forintot kell előteremtenünk.
- De a törvény még azzal számolt, hogy a kormányzati negyed felépülése miatt felszabaduló ingatlanok értékesítésével ez előteremthető. És anélkül?
- Az ingatlanhasználat felülvizsgálata alapján nem zárom ki, hogy ez a bevétel elérhető lesz. Nemrég értékesítettük például Budapesten a Bolyai Főiskola épületét, hatmilliárd forintért. De talán nem is ez a legfontosabb az ingatlanokkal kapcsolatban az idén, hanem az, hogy létrehozzuk azt az ingatlanalapot, amelyik részt vesz majd az új tulajdonosi programban, s amelyben tulajdont szerezhetnek a polgárok. Ezért több tíz milliárd forint értékű ingatlant nem fogunk értékesíteni, hanem betesszük ebbe az alapba. Arról még nincs döntés, hogy milyen ingatlanok kerülnek ide, de arra törekszünk, hogy egy olyan portfóliót állítsunk össze, amelyből a tulajdonosok rövid, közép- és hosszú távon tisztességes jövedelemre tehessenek szert. A másik jelentős változás, hogy elkezdjük racionalizálni a költségvetési szervek elhelyezését, aminek következtében ingatlanok szabadulnak fel, amelyeket értékesíteni lehet. A befolyó összeg vagy annak egy része a meglévő ingatlanokra lesz fordítható.
- Az új tulajdonosi program része lesz az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt. is, amelynek a tulajdonhányadát az elsők között tervezik értékesíteni. Mennyire tőzsdeképes ez a cég?
- Jó esély van arra, hogy az ÁAK a jövő év elején bevezethető legyen a tőzsdére. Az új tulajdonosi programtól függetlenül már jó ideje zajlik egy ezzel kapcsolatos előkészítő munka az ÁAK-n belül. Az államnak szinte csak annyi a teendője, hogy megkösse az ÁAK-val azt a hosszú távú autópálya-üzemeltetési, -fenntartási szerződést, amely aztán a fő bevételi forrását is jelenti. A szerződésben foglaltak jelentősen befolyásolják majd a társaság értékét.
- Időről időre felmerül a Volán-társaságok privatizációja. Hol tart ennek az előkészítése?
- Létrejött egy munkacsoport a közúti személyszállításban érintett négy állami szereplő - vagyis a pénzügyi, a közlekedési tárca, a Miniszterelnöki Hivatal és az MNV - részvételével. Ennek az a feladata, hogy javaslatokat készítsen egy fenntartható közúti személyszállítási rendszer létrehozására. Ma ugyanis sokan elégedetlenek a szolgáltatással, miközben a tevékenység 20 milliárdos nagyságrendben fedezethiányos. Ez nem működhet így hosszú távon. Tehát nem a tulajdonosi kérdés az elsődleges, hanem a szolgáltatás és a finanszírozás rendbetétele.
- És mi lesz a slágertémának tekinthető lóversenyzés privatizációjával?
- A lovi üzemeltetésében részt vevő két állami cég, a Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. nagyon komoly veszteséget termel, évente mintegy egymilliárd forintot költünk az adófizetők pénzéből arra, hogy ezt a hobbit fent lehessen tartani. A lóversenyzést tehát ma nem azok finanszírozzák, akik a hasznát élvezik. Sok kísérlet volt már arra, hogy közpénz nélkül vagy a mainál lényegesen kevesebb közpénzből próbáljuk meg fenntartani ezt a tevékenységet, de ezek nem voltak sikeresek. Most tehát egy olyan új megoldást keresünk, amely a magyarországi lóversenyzés és az arra való fogadás lehetőségének megtartása mellett mindennek finanszírozását üzleti alapra helyezi. Az összes részszempont mérlegelésével nyár közepéig eljutunk odáig, hogy megjelentethessünk egy új pályázati kiírást.
(Az interjú teljes szövege a www.napi.hu internetes oldalon olvasható)
