Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen eredményeket produkáltak az idén a gazdaság fehérítésében?
- Az idei eredmények biztatóak: az első öt hónapban mintegy 33,5 ezer feketemunkást találtunk, a jogerőre emelkedett határozatok száma alapján több mint hatezer cégnél.
- Tapasztalataik szerint mi az a fizetési szint, aminél már érdemes gyanakodniuk az ellenőröknek?
- Ha a bejelentett munkabér láthatóan nem fedezi a megélhetés költségeit, akkor a háttérben valószínű, hogy megjelenik a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás is: például a nem regisztrált túlórát vagy a bejelentett munkabéren felüli fizetést zsebbe fizeti a munkáltató. Épp ezért nem hiszem, hogy bizonyos értékhatár alá leszorítható lenne a munkabér.
- A munkaidő-nyilvántartások ellenőrzését gyakorta sérelmezik a munkáltatók, esetenként szigorúnak tartják a kirótt büntetéseket.
- Szerintem meg a szabályos nyilvántartásnak, és a túlmunka jogszerű kifizetésének kellene evidensnek lennie. Ezzel sokat tennének a munkáltatók a biztonságos munkavégzésért, valamint az állami kiadások visszafogásáért, mivel a szabályok betartásával kevesebb lenne a halálos, vagy súlyos munkabaleset, foglalkozás-egészségügyi megbetegedés is. Egy minapi uniós statisztika szerint miközben Magyarországon sok a munkaszünettel járó ünnepnap, meglehetősen alacsony a foglalkoztatottak száma, így a dolgozók európai összehasonlításban is rendkívül sok munkaórát teljesítenek. Nem biztos, hogy ennek ellentételezését nyomon követik a munkaidő-nyilvántartások és a bérlapok.
Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy az egyébként törvényesen foglalkoztató munkaadó - vagyis aki bejelentett székhellyel, telephellyel, a működéshez szükséges engedélyekkel rendelkezik és adóhatósági kötelezettségeinek is eleget tesz - pontatlan munkaidő nyilvántartást vezet, vagy pedig eleve úgy határozza meg a nyolcórás munkaidő mellé az egyes munkakörökhöz járó feladatokat, hogy csak 10-12 órás munkával lehet azokat elvégezni. Ha pedig ehhez hozzátesszük azt, hogy esetleg több órát ingázik a munkavállaló, akkor alapjában véve maga cég teszi lehetetlenné, hogy munkára alkalmas állapotban jelenjen meg másnap a dolgozó. Gyakorta tapasztaljuk, hogy nem jegyzik, és nem is fizetik ki a túlórákat. Az idei első öt hónapban minden ötödik jogsértés tartozott ebbe a körbe.
- Mekkora a munkaügyi bírságokból már ténylegesen befolyt összeg az idén?
- Zajlik az első féléves adatok feldolgozása, ezért csak megbecsülni lehet az összeget. A befolyt összeg meghaladja a jogerős bírságok összegének felét. A társhatósági együttműködés - főképp az adóhivatallal - azonban érezhetően felgyorsította a bírságok befizetését.
- A fantomcégek felszámolása, felderítése szintén az OMMF egyik feladata. Mi az idei ellenőrzési tapasztalata
- Amíg tavaly egész évben 220 fantomcéget találtunk, addig az idén az első öt hónapban 140-et. Igaz, valamelyest csökkent is az ilyen cégek előfordulási gyakorisága, a fővállalkozói felelősség bevezetése jótékony hatással volt erre a területre, ahogyan a közbeszerzésekből, állami és uniós támogatásokból való kizárás lehetősége is. Jelenleg több mint 32 ezer cég szerepel a nyilvántartásunkban, ebből 21,5 ezer nem vehet részt közbeszerzésen. Március végéig csaknem 3,8 millió lekérdezés történt az online-adatbázisból - a hatóságok is komolyan veszik a jogszabályokat.
Ettől függetlenül ez egy csapdahelyzet számunkra, amit nehezen lehet feloldani. Egyrészt érthető a kormányzat és a tisztességesen működő cégek elvárása, hogy minél erőteljesebben lépjünk fel a feketemunkásokat foglalkoztató, tisztességtelen versenyelőnyt élvező vállalkozásokkal szemben, másrészt azonban egyik cég sem szereti, ha rájuk kerül a sor az ellenőrzésekkor, de azt sem, amikor azt hangoztatjuk, hogy a tisztességesen dolgozó munkavállalót ki is kéne fizetni - nemcsak az alapbérét, hanem a túlóráit és a műszakpótlékot is. A gazdasági érdekképviseletektől kevés konkrét segítséget kapunk, amikor a szabálytalan vállalkozások után érdeklődünk, többnyire általánosságban fogalmaznak és arról beszélnek, hogy vannak munkaadók, akik a szabályokat megszegve foglalkoztatnak.
- Mivel lehetne még javítani az OMMF tevékenységét?
- Újabb jogkörökre nem hiszem, hogy szükség lenne, de nem ártana egyes jogszabályokat tovább finomítani. Nem tisztázott például a nemzetközi szolgáltatóközpontok működési háttere: attól ugyanis, hogy máshol épp nincs munkaszüneti nap, nálunk még be kell tartani az ünnepnapokra vonatkozó szabályokat. Erről az unióban sincs még egységes álláspont. A szociális partnereknek mielőbb meg kellene állapodniuk a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló szabályozás vitás kérdéseiről, és egyértelműbbé kellene tenni azokat. Jobban odafigyelünk majd a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokra. A hétvégi ellenőrzések jogszabályoknak megfelelő lebonyolítása, és a felügyelőségek ellenőrzési tevékenységének javítása érdekében pedig létszámbővítésre lenne szükségünk.
