Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vannak még szakmai, politikán felüli ügyek a parlamentben is - most épp a Balaton-törvény módosítása szül olyan alkalmi koalíciókat, amilyenekre a választópolgár nem is gondolna, ugyanis a politikai pártokon átívelő szövetségek lobbiznak szűkebb hazájukért. Az általános vitában minden ellenzéki párt jelezte, hogy egyes módosítások után kész lesz megszavazni a törvényjavaslatot, vagyis a Balaton-törvény aktualizálását. A várhatóan június 9-én végszavazásra kerülő új törvénnyel bővül a Balaton-régió: tizenöt új településsel gazdagodhat. Ennek nyomán már 179 város, illetve község tartozik majd a térséghez, s csak azért nem több, mivel további kilenc aspiráns nem felel meg a követelményeknek, például amiatt, mert náluk még nem oldották meg a szennyvízkezelést.
Becslések szerint a turizmus állítja elő a magyar GDP 8,5-10 százalékát, ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a gazdasági növekedésből a Balaton 3-3,5 százalékkal részesedik - hangzott el a Balaton-törvény parlamenti vitájában. A térségben további jelentős gazdasági potenciál van, amit a beruházók ki akarnak aknázni, ugyanakkor a környezetvédők már ma is a táj túlzott kihasználására, terhelésére figyelmeztetnek. Több mint ezer fejlesztésről szereztek tudomást a tervezet készítői az előkészítés során - mondta Suchman Tamás szocialista képviselő.
A korábbi évtizedek tömegturizmusával szemben csakis a minőségi turizmus hozhatja meg azt a fejlődést a régiónak, amelyre szüksége lenne. Ez azt is jelenti, hogy például a part menti kempingek területén jelentős ingatlanfejlesztésekre volna szükség, az erre irányuló befektetői nyomással a települési önkormányzatok rendszeresen szembesülnek. A másik oldalon viszont a természeti táj megőrzése és a környezetvédelem áll - e kényes egyensúlyt kellene minden helyhatóságnak megteremtenie.
A tervezetben egyértelműen a tájképvédelem áll nyerésre, bár a magterületeken kívül engedélyezik a csarnok jellegű építmények építését, ami különösen a déli parti önkormányzatoknak kedvez, amelyek szeretnék kihasználni a nemrég épült új M7-es sztrádaszakasz logisztikai előnyeit. A törvénymódosításban törekszenek a kialakult tájképi szerkezet megőrzésére oly módon is, hogy megakadályozzák települések, településrészek összenövését - vagyis a beépítéseket -, mégpedig úgy, hogy a kiemelt üdülőterületeken teljes egészében kötelezővé teszik a településrészek közötti védősávok kialakítását. Szigorodnak az elektromos hálózatokra vonatkozó szabályok is annyiban, hogy megtiltják a légvezetékek kialakítását, ez vonatkozik a meglevő vezetékek felújítására is.
Új utak a Balaton mentén
Szintén tájképvédelmi célokat szolgál, hogy az újonnan tervezett gyorsforgalmi utak mentén (M8, M75) a Balaton parti részein ipari tevékenységet nem engedélyezhetnek az önkormányzatok. Az M7-es építésével párhuzamosan a part mentén futó régi 7-es úton drasztikusan csökkent a forgalom, valami hasonlót várnak a tervezők az új 77-es úttól az északi parton, amelyet a part menti 71-es úttal párhuzamosan, de attól távolabb építenének meg. Az egyre dinamikusabban növekvő sármelléki Balaton Airportot a jogszabály országos jelentőségű repülőtérré léptette elő, míg Siófok-Kiliti és Veszprém-Szentkirályszabadja reptereket térségi jelentőségűvé minősítik.
A Balaton-törvény módosításával kapcsolatban túlzóak a várakozások, nem fog az minden vitás kérdést megoldani - fogalmazott a vitában Bóka István, a Fidesz képviselője. Nem nyújt megoldást az évtizedes horgász-halász ellentétre, a vitorláskikötők környezetvédelmi kérdéseket is felvető fejlesztési gondjaira és a törvény önmagában nem jelent többletforrást a szükséges fejlesztésekhez - jelentette ki a füredi polgármesteri posztot is betöltő Bóka.
Parti sétány
Már a 2000-ben született törvény kimondta, hogy az önkormányzatoknak a Balatonon parti sétányt kell kijelölniük, más szóval a parton nem lehet lakóingatlan. Mindenki tud arra példát, hogy a törvény eme előírása nem teljesült százszázalékosan, a módosítás ennek ellenére - vagy épp ezért - újra kimondja, hogy a települések belterületén legalább 30 százalékban öt méter széles parti sétányt kell kijelölni. A nádasok védelmében továbbra sem lehet engedély nélkül reklámtáblákat (óriásplakátokat) kihelyezni a partokra, ugyanakkor ezt a kérdést a jövőben a helyi építési határozatokban kell szabályozni - ezzel viszont a települések jogokat is kapnak. A törvény szigorít a strandok beépítési szabályain azzal, hogy strandok területe csak úgy csökkenthető, ha az onnan kivont rész zöldterületként funkcionál a jövőben, vagyis nem lehet beépíteni.
A vitában Herényi Károly (MDF) képviselő felvetette, hogy a tervezet nem kezeli az esetleges vízpótlás kérdését. Mint emlékezetes, az elmúlt évek aszályos nyarain komolyan felvetődött a vízpótlás lehetősége az alacsony vízszint miatt. Az elmúlt évek csapadékosabb időjárása ezt a kérdést egyelőre félretette, de számolni kell a klímaváltozással és legalább elvi szinten nem ártana egy hasonló aszályos időszakra legalább tervekkel felkészülni.
