Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kilenc helyen vizsgálódik április óta lakossági bejelentés alapján az APEH feketegazdaság elleni rapid csoportja és az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság. Mivel azonban még nem értek véget a vizsgálatok, ezért a szakértők csak részeredményeket mondhattak a legutóbbi tájékoztatón. Süth Miklós, országos főállatorvos annyit azért elmondott, hogy mivel évek óta gondok vannak a magyar méz minőségével, most az FVM élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi szakemberei tüzetesen megvizsgálták azokat az üzemeket, amelyek esetében a feltételezések szerint gondok lehetnek.
Az APEH munkatársai a vizsgált kilencből hat helyen olyan adathiányosságokat tártak fel, hogy további vizsgálatokra kerítenek sort, sőt külföldi társhatóságok bevonására is szükség van. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy mesterséges mézet valódiként, illetve cukorszirupot a méz vámtarifaszámával adtak el, és így az adózás során sem követték az előírásokat. Az egyik vizsgált feldolgozó például a bizonylatok és a leltár összevetésekor 240 tonna mézzel képtelen volt elszámolni. Egy másik esetben a cég 2007-2008-ban közel 48 ezer kilogramm cukorszirup előállításhoz is használatos fruktózt vásárolt, közel 20 millió forint értékben.
Sajtóértesülések szerint az egyik érintett - és elmarasztalt - cég szinte bizonyosan az egyik legnagyobb hazai mézfelvásárló és -feldolgozó üzem, a dunavarsányi Aranynektár Kft. Amint azt a HVG hírül adta, múlt hónapban meglepetésszerű ellenőrzést tartottak a cégnél, ahol az üzem területén a méhtakarmány előállítására használatos, de mézelőállításra is alkalmas anyagokat - egyebek között cukorszirupot, aszkorbinsavat és különféle enzimeket - találtak. Akkor a cég valamennyi termékét levették a boltok polcairól, és minőségi vizsgálatnak vetették alá: mivel azonban ezek megfelelő minőségűek voltak, azóta megengedték, hogy újra termeljen az üzem. Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. ügyvezető igazgatója szerint a lakossági bejelentés egyik hazai konkurenciájától érkezett a hatóságokhoz, de cége háttérbe szorulása leginkább egy, a magyar piacon is jelen lévő külföldi vállalkozásnak kedvez. Emiatt szerinte az Aranynektár Kft. elleni támadás egyértelműen konkurenciaharcnak minősül.
