Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közlekedési igények növekedése kétségtelen, ám a szükséges többletkapacitások pontos felmérésére térségi szinten nem készülnek hatástanulmányok. A megaprojektek gyakran összehangolás és kontroll nélkül valósulnak meg, ezért történhet meg, hogy olyan helyen is többszörösére duzzad a lakosság száma 1992-1993-hoz képest, ahol semmilyen kötöttpályás közlekedés nincs, mint például Telki, Budajenő, Páty térségében - véli Ekés András, a Városkutatás Kft. munkatársa, aki szerint számos példa akad a másik végletre is, amikor aránytalanul sok közcélú beruházást akarnak a befektető kontójára elvégeztetni.
A probléma nemcsak az agglomerációt sújtja: több olyan budapesti fejlesztési csomópont is kialakult, ahol, ha élnek a maximális beépíthetőséggel, akár újabb kisvárosnyi központok jöhetnek létre, a szükséges közlekedési és szociális infrastruktúra nélkül. Akár az észak-csepeli Fadesa-beruházással, akár a Foka-öböl környékén 25 ezres kisvárosok "születhetnek" Budapesten belül, egyik pillanatról a másikra.
Az agglomerációs és a város más részein elindított programokkal, a maximális beépíthetőséget kihasználva, megfelelő feltételek nélkül milliókkal nőhet Budapest lakossága - figyelmeztet a kutató, aki szerint a piac maga lehet a növekedés egyik gátja. Egy másik eszköz lehet az elővárosi vasúti, hév- és villamoshálózat fejlesztése, valamint a fővárosba való behajtás szigorú korlátozása: behajtási és dugódíjakkal nemcsak a teherforgalom, hanem az személyautók számára is. Ekés szerint ez az irány négy-hat éven belül komplex megoldást hozhat. Többek között egy ilyen javaslat elkészítésén is dolgoznak sikeres külföldi, például bécsi tapasztalatok figyelembevételével a Városkutatás Kft.-nél. A kutató szerint ilyen rendszert nem lehet megfelelő alternatív közlekedési feltételek biztosítása nélkül életbe léptetni, és e koncepcióba a járatritkítások sem férnek bele. Az év végére várható a közlekedési elképzelések felülbírálatának elkészítése is.
A helyzeten azért sem könnyű változtatni, mert az önkormányzatok forráshiányosak, így kevésbé érdekeltek a fejlesztési szándékok korlátozásában: a magánberuházásokhoz szükséges infrastrukturális beruházások mértékét gyakran ezért a kelleténél alacsonyabb szinten határozzák meg, mert félnek attól, hogy a befektetők továbbállnak.
