Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár messziről telítettnek tűnik a piac, ha az egy főre jutó hús- vagy zöldségfogyasztást vizsgáljuk, látszik, hogy van még hova fejlődni - mondta Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója az Első Magyar-Német Élelmiszer Konferencián. Mint mondja, a nyolcezermilliárd forintra becsülhető magyar kereskedelmen belül nagyjából 2700 milliárd forint a napi fogyasztási cikkek piaca, és ez - a tartós fogyasztási cikkekével szemben - az idén már újra bővülhet. Meglátása szerint a tavalyi reálkereset-csökkenés után az idén már némi emelkedés is elképzelhető - 1,5 százalékot vár -, és ezt követi majd a kiskereskedelmi forgalom, valamint a háztartások végső fogyasztásának növekedése is. Prognózisa szerint előbbi 2, utóbbi 2,4 százalékkal bővülhet 2008-ban, mivel úgy látja, hogy azért a magyar háztartásoknak még mindig van némi, a statisztikákból ki nem mutatható tartaléka.
A prognózisok szerint az EU 27 országában átlagosan 2,8 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak 2008-ban, igaz, ebben a magyar piacra előre jelzett hatszázalékos élelmiszerár-emelkedés, de a nyolc százalék körüli bolgár emelés is benne van. A hektikus áringadozás a legzavaróbb a magyar piacon is, bár a globális tendenciák miatt tartósnak ígérkezik az élelmiszerárak emelkedése - teszi hozzá Kozák. Ezt, és a hatására fellépő inflációt azonban a diszkontok térnyerése határozottan tompíthatja. Mivel Magyarországon továbbra is az élelmiszerre fordított kiadások állnak az első helyen a háztartások büdzséjében, a jövőben is fontos szempont lesz az ár a fogyasztók megnyerésében, épp ezért várhatóan tovább nő a kereskedelmi márkák piaci részesedése. Emlékeztetett arra is, hogy az első hazai diszkontok a délkelet-magyarországi régióban jelentek meg, reálisan felmérve, hogy a térségben milyen piaci lehetőségek rejlenek az alacsonyabb vásárlóerőben. A GfK elemzése ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg nincs szoros összefüggés a diszkontok megjelenése és a vásárlóerő között, mivel ilyen szempontból a főváros környéke a legjobban ellátott. Előrejelzése szerint a következő öt évben 6-800 diszkont és mintegy 100-120 hipermarket lehet majd az országban.
Tovább folytatódik a bolttípusok piaci és területi koncentrációja, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon akár a német típusú diszkontosodás, akár a dél-európai kisboltokra építő kereskedelem alakulna ki. Prognózisa szerint 2010-re a hipermarketek 28, a szupermarketek - jelenlegi részesedésüket megőrizve - 14, a diszkontok azonban közel hatszázalékos növekedés után 24 százalékkal részesedhetnek a napi fogyasztási cikkek forgalmából. A kisboltláncok a GfK előrejelzése szerint két év múlva is javarészt őrzik majd részesedésüket, a független kisboltok száma azonban tovább csökken - 14,6 százalékról 10-re. Kozák azt is kétségesnek látja, hogy hosszú távon megélhetne egymás mellett a magyar piacon a három magyar kisboltlánc - szerinte ehhez nem elég nagy a piac. A cash&carry üzletek a viszonteladókra és a Horeca szektorra való koncentrálással a piacon tudnak maradni, ha részesedésük csökken is, ugyanakkor a drogériáknak még erősödésre is futja majd. Kozák szerint a más profilú szakboltok túléléséhez a városközpontok, belvárosok revitalizálására lenne szükség, erre azonban - főleg Budapest esetében - forráshiány miatt kevés esélyt lát.
