Mindössze 97 ezer egyéni vállalkozó volt tavaly, aki nem tartozott a minimumadó szabályai alá - derül ki az APEH adataiból. Vagyis a 383 ezer bevallást adó vállalkozó egynegyede fizetett magasabb adóalap után, mint a korrigált bevétel két százaléka. Ez a kör drasztikusan nő: tavaly 286 ezer olyan vállalkozás volt, amely ide tartozott, 2006-ban viszont csak 230 ezer.
Ez több dolgot is jelent. Egyrészt hatásos volt az a kormányzati fenyegetés, amely azok ellen irányult, akik még az elvárható minimum (a bevétel két százalékában állapították meg a tűréshatárt) után sem hajlandóak adózni. A jogszabály szerint ugyanis akik nem érik el ezt a mértéket, nyilatkozatot kell tegyenek arról, mi generálta a költségeiket.
A nyilatkozat a bevallással egyenértékű, ezek közül kockázatelemzéssel az adóhatóság kiválaszt több (adott számú) vállalkozást, ahol egy éven belül ellenőrzést végez. Ez alatt az egy év alatt egyébként lehetőségük van a cégeknek önrevíziót végrehajtani, és adót fizetni. Összesen egyébként 2050 végleges (vagyis hibátlan) nyilatkozat áll az APEH rendelkezésére, ebből 1121 adózót választottak ki ellenőrzésre.
A nyilatkozattétellel kapcsolatban nagy volt a visszatartó erő, így sokan inkább úgy szerkesztették meg bevallásukat, hogy az adóalap elérje a bevétel két százalékát. Tavaly így már csak 75,8 ezer veszteséges egyéni vállalkozó volt, szemben a 2006-os 105 ezerrel. A veszteség összege is csökkent: tavaly már csak 53,3 milliárd forintot tett ki a 2006-os 71,2 milliárddal szemben.
Ebből a szempontból a minimumadó intézménye pozitív eredményt hozott. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a tűréshatár világos meghatározásával (legalább a bevétel két százaléka után fizess) a vállalkozások valószínűleg fölülről is elkezdik közelíteni a minimumadó határát. Vagyis aki eddig kicsivel magasabb adóalapot állapított meg, mint a bevétel két százaléka, az most épp a minimumadó szintjére lövi be az adóalapot. Valószínű, hogy a 286 ezres minimumadós tábort ez a kör is gazdagítja.
