Vélhetően túl friss még a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló kormányrendelet ahhoz, hogy bárki is hallott volna róla - erre hivatkoztak a lapunk által megkérdezettek. Meglepő módon még a vízparti önkormányzatok között is akadt néhány, amely lapunktól hallott először erről. Azért volt szükség az új rendeletre, mert bár létezett ezelőtt is erre vonatkozó jogszabály, az új uniós irányelv alapján egészen más jellegű ellenőrzésekre van szükség. Nem azért volt esedékes az új rendelkezés, mert rossz az ország természetes vizeinek minősége, hanem mert az uniós harmonizáció ezt teszi szükségessé - szögezték le a szakemberek.
A szabályozó előírja, hogy minden üzemeltetőnek fürdővízprofilt kell készítenie - a fürdővíz fizikai, földrajzi és hidrológiai jellemzőit feltüntetve -, különös tekintettel a potenciális szennyező forrásokra. A fürdővizeket tehát az említett szempontok szerint osztályozzák, és így lehet jó, tűrhető vagy kifogásolt kategóriába sorolni az állapotukat. A szabályozás szerint a jó kategóriát 2015-ig kell elérnie Magyarországnak.
A víz összetételét az új rendelet szerint nem egyszeri mintavétellel kell megvizsgálni - mint ahogyan azt jelenleg végzi az ÁNTSZ -, hanem folyamatosan figyelni kell, többek között az esetleges szennyeződések miatt is - mondta lapunknak Kádár Mihály, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI), vízhigiénés és vízbiztonsági főosztályának vezetője.
A fürdővízprofil megállapításának eljárásában szakhatóságként közreműködik a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A hatóságok meghatározzák és értékelik a szennyezési okokat, amelyek hatással lehetnek és károsíthatják a fürdőzők egészségét. Persze emellett a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.
A régi rendelet is előírja, hogy a fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek, a legfrissebb heteken belül elérhető lesz. Az OKI nyilvántartása szerint több mint száz természetes fürdővíz van az országban. Természetesen a Balaton vezeti a mezőnyt, ahol két éve csaknem hatvan helyen ellenőrizték a víz minőségét.
A Tisza északi szakasza Szabolcs-Szatmár-Bereg térségében kapta a legtöbb piros jelzést, vagyis nem megfelelő minősítést. Ez több évtizede problémás terület a külföldről érkező szennyezés miatt, amit nehéz kontrollálni - mondta Kádár Mihály. A nyilvántartásban egyébként nem szerepelnek azok a folyószakaszok és bányatavak, ahol nem megengedett a fürdőzés. Ezeken a helyeken nem is végeznek ellenőrzéseket, vagyis az itt fürdőzők veszélyeztetettsége magas.
