Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakmai szervezetek szerint csak idő kérdése, hogy Budapest lekerüljön a vonzó konferenciaturisztikai célpontok listájáról. Ennek oka azonban nem a szállodai fejlesztések hiánya, sokkal inkább az, hogy a magyar főváros jelenleg nem rendelkezik olyan, nagy létszámú konferenciák megszervezésére alkalmas kongresszusi épülettel, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik a szervezők részéről. Korábban úgy nézett ki, hogy a szakma kívánalmai egy legalább ötezer fős kongresszusi épület megépítésére meghallgatásra találnak az állami oldalon is és a kormányzat a budafoki úton lévő "Tüskecsarnok" áttervezésével és magánbefektetők keresésével oldja meg a problémát. A 4300 fős konferenciák befogadására alkalmas épület kialakítását célzó projekt azonban - ahol a pályázó befektetők elvben ppp-konstrukcióban ötven évre kapnák meg az üzemeltetési jogot az államtól, amely a csarnok félig kész ingatlanával járulna hozzá a sikerhez - elakadt: ősz óta hiába várják a potenciális érdeklődők a pályázat megjelenését. A szakminisztérium szerint az ingatlan műszaki állapotának felmérése és jogi problémák akadályozzák a tenderkiírást.
Kérdéses ugyanakkor, hogy mire megjelenik a pályázat, lesz-e elég érdeklődő a szakértők szerint minimum 8-10 milliárd forintos beruházási költséggel járó tender iránt. A fejlesztők egy része ugyanis saját beruházások előkészítésébe, megvalósításába kezdett. A Hungexpo saját fejlesztésből alakítja ki a "G" pavilont 10 ezer négyzetméteres, többfunkciós épületté (a felújított "B" pavilon korábban is helyet adott már nagyobb konferenciáknak), s készek a tervek arra is, hogy a Syma-csarnokot üzemeltető Syma Kft. a volt Körcsarnok helyén, a mostani többfunkciós csarnoképülettel összekötött, 5100 fő befogadására alkalmas konferenciahelyszínt építsen fel. Távolabbi terv, hogy a Hajógyári-szigeten megvalósuló beruházás keretében egy 3500 fő befogadására képes konferenciaközpont is létesülne.
Az egymás mellett futó fejlesztési elképzelések egyes vélemények szerint megvalósulásuk esetén problémát jelenthetnek, mások azonban ettől nem tartanak. A konferenciaturizmus iránti igény óriási, a budapesti szállodafejlesztések döntő része épp ennek az igénynek a kiszolgálását célozza - de tudomásul kell venni, hogy a 300-500 fős szállodai konferenciakapacitásokat ma már sokszor kinövi a kereslet. Abban ugyanakkor mindenképp a kormányzati irányító szervek a ludasak, hogy nincs egyértelmű irány (a Tüskecsarnok is vészmegoldásként került napirendre), amit mindennél jobban mutat, hogy a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program kiemelt projektjei között nem szerepel ilyen irányú fejlesztés támogatása.
