Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelenleg csaknem százféle, érettségire vagy más, szakirányú végzettségre épülő képzésre lehet jelentkezni - mondta el a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Balogh Zoltán tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban csaknem nyolcezer OKJ-s bizonyítványt adtak ki évente. A tanulók döntő többsége munka mellett tanult. A főiskolai programokban évente körülbelül háromezren végeznek, harmaduk nappali tagozaton. Az elnök rámutatott: 2001-hez viszonyítva legutóbb 50 százalékkal kevesebb bizonyítványt adtak ki. Nem csupán mennyiségi, de minőségi változást is tapasztaltak az elmúlt években. Míg korábban a klasszikus szakmákat részesítették előnyben a tanulók, addig manapság a divatos munkakörök felé vették az irányt. Az ápolói, szakápolói, asszisztensi, szakasszisztensi képzéseket egyre kevesebben választják, ám a természetgyógyászati ágakhoz tartozó szakképzéseken komoly túljelentkezés van. A gyógymasszőr- és a sportmasszőrképzések is egyre népszerűbbek. A főiskolai programokban is mind kevesebben vesznek részt - jegyezte meg Balogh Zoltán. Ez a tendencia leglátványosabban a felsőfokú ápolóképzés, a védőnői és a dietetikusi programok iránti alacsony érdeklődésben tükröződik. A gyógytornász szakok viszont változatlanul telítettek a főiskolákon.
A MESZK elnöke beszélt az elhelyezkedési esélyekről is. Mint mondta, nehéz megmondani, kire és hol van éppen szükség. Az tény, hogy a magyar ápolók és szülésznők igencsak keresettek Európa-szerte, de más, itthon végzett egészségügyi szakembereket is szívesen látnak a tagállamokban. Mostanában szervezett módon toborozzák az ágazati szakdolgozókat külföldre. Azok sem járnak azonban rosszul, akik itthon maradnak - teszi hozzá az elnök. A kamara weblapján elérhető álláshirdetések száma dinamikusan emelkedik a múlt év második fele óta. Az intézmények tucatszámra várnak szakápolókat (elsősorban az intenzív és sürgősségi ellátás területére), valamint aneszteziológusasszisztenseket és műtős szakasszisztenseket, de hiány mutatkozik például dietetikusból is. Jóllehet a gyógytornász szakok változatlan népszerűségnek örvendenek, az ott végzettek nehezen tudnak elhelyezkedni.
Balogh Zoltán úgy véli, a bolognai folyamat fejlesztésének eredményeként kialakult rendszer Magyarországon számos ellentmondást teremtett a főiskolai képzések rendszerében. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy kiszámíthatatlanná vált a munkaerő-utánpótlás tervezhetősége. Az elnök szerint szükség volna a hiányszakmák képzésének központi támogatására, illetve új ösztöndíjrendszer kialakítására.
