Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkaadók által fizetett bérköltség és a munkavállalók által kézhez kapott bér eltérését tekintve Magyarország a második a fejlett országok listáján - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) majd ötszáz oldalas tanulmányából. A bérköltség és a nettó bér közötti különbség, azaz az adóék egy fontos mutatója a munkát terhelő elvonásoknak. E tekintetben nemhogy dobogósak vagyunk, de 2006-2007 között egy év alatt Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az elvonások mértéke. A 2,5 százalékpontos növekedéssel bőven magunk mögé utasítottuk a listán második, 1,4 százalékpontos emelkedést produkáló Dél-Koreát, pedig, a távol-keleti országban az 54,4 százalékos magyar elvonás kevesebb mint felét kell befizetni a munkaadóknak és munkavállalóknak. Igaz, összességében is egy növekvő tendencia érzékelhető az OECD-tagok körében: 2,4 százalékpontos csökkenésével Svédország kiugrónak számít, míg a harmincból tizenöt országban nőtt a terhelés, négyben pedig stagnált. Magyarország esetében a növekmény a jövedelemadók mellett a munkavállalói járulékterhek jelentős emelkedésére vezethető vissza. A foglalkoztatók által fizetett 25,7 százalékos bérköltségnél csak Franciaország és Csehország tud nagyobbat felmutatni. A munkavállalók 12,6 százalékos befizetése ugyanakkor magas, de nem kiugró, a 16,1 százalékos jövedelemadó-terhelés pedig már a fejlett országok középmezőnyében jogosít helyre. Öröm ugyanakkor az ürömben, hogy nemzetközi összehasonlításban a Magyarországon dollárra átszámított nominális munkaerőköltség vásárlóerő-paritáson még mindig viszonylag alacsony. Egy fő foglalkoztatása átlagosan évi 21-22 ezer dollárba kerül, aminél a fejlett országok között csak Mexikó, Törökország, Lengyelország és Szlovákia kínál kedvezőbbet. A régiós vetélytársak közül Csehországban több mint 2 ezer dollárral kerül többe egy munkavállaló alkalmazása, míg Németországban, Belgiumban és Ausztriában a magyar szint majd háromszorosát közelítik a bérek.
Kedvezőbb képet mutat az is, ha 2000 és 2006 adatait hasonlítjuk össze. Ebben a kategóriában a magyarországi adóék az átlagbér esetében 2,7 százalékponttal csökkent, míg az átlag egytized százalékpontos csökkenés volt.
