Idén a tavalyi 3,6 helyett akár 6,3 milliárd forintra növekedhet a Zrínyi Nyomda Zrt. árbevétele, ennek egyik "forrása" a napokban hivatalosan is üzembe helyezett mintegy 1,5 milliárd forint értékű - az eredetileg tervezetthez képest nagyobb kapacitású - új nyomdagépsor.
A nagy példányszámú, főleg kereskedelmi kiadványok - például szórólapok, prospektusok, termékújságok - és a folyóiratok nyomdapiacán az utóbbi években komoly konkurenciaként megjelent szlovákiai, lengyelországi, osztrák, csehországi és romániai nyomdák térhódításának egyik magyarázata az volt, hogy a headset-piac hazai szereplőinek - fejlesztési forrás híján - nem volt az egyes itthoni megrendelői igényeket minden tekintetben kielégítő, megfelelő nyomdai kapacitásuk. E helyzetet fölismerve határozták el tavaly a Zrínyi Nyomda Zrt.-nél egy új, nagy kapacitású gépsor "hadrendbe" állítását, melynek üzemeltetésétől azt várják, hogy a korábban külföldi gyártásra elcsábult ügyfeleiket vissza tudják szerezni. Ezzel a jelenlegi ötvenről mintegy 65 százalékra nőhet a kereskedelmi kiadványok előállításából származó árbevételi hányad.
Az akár 64 oldalas kiadvány kinyomtatását is lehetővé tevő berendezést jelenleg az egyetlen nagy teljesítményű gépsor a magyar piacon - mondta Balogh Ádám, a Zrínyi Nyomda Zrt. vezérigazgatója.
Bár a berendezést tavaly decemberben helyezték üzembe, a próbaidőszak után a hivatalos avatást március közepén tartották. A szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel együtt a beruházás összesen mintegy 1,5 milliárd forintba került, amelyet a Zrínyi Nyomda Zrt. és a mögötte álló Euro-Druckservice AG (EDS) saját forrásból fedezett. A befektetett összeg egyébként magában foglalja a nyomda formakészítéshez, termékfeldolgozáshoz használt berendezéseinek fejlesztési költségeit is.
Az új nyomdagéppel nemcsak a hazai megrendelők visszacsábítását érheti el a Zrínyi nyomda, hanem arra is számítanak, hogy újabb külföldi megbízásokat is elnyernek. Tavaly december óta ugyanis - az ausztriai és bulgáriai megrendelések teljesítésével - a nyomda árbevételének öt százaléka ezekről az exportpiacokról származik. Ez az arány a tervek szerint 2010-ig akár 25 százalékra nőhet, hiszen hosszabb távra szóló együttműködés keretében romániai, szerbiai, németországi és csehországi megrendelésekről folynak tárgyalások.
