A március 9-i népszavazás hatása, az újabb népszavazás esetleges kockázata, a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett fejlemények, valamint az állampapírpiacon az utóbbi hetekben tapasztalt események módosítják azt a mozgásteret, amelyben a kormány gondolkodhat az adóreform kapcsán - szögezte le kérdésre válaszolva tegnapi sajtótájékoztatóján Veres János. Ezek együttes hatása a pénzügyminiszter szerint elérheti a százmilliárd forintot is, vagyis akár meg is feleződhet az adóteher-csökkentés korábban elképzelt mértéke.
Kérdés, mekkora jelentősége van ennek a kiesésnek, hiszen az eddig megismert, adóváltozást célzó javaslatok jóval nagyobb arányú átcsoportosítást tartalmaznak, általában 300-400 milliárd forintnyit. Ideális esetben akár két évre elcsúsztatva is megoldható az adóátalakítás, hiszen az adószakértők elsősorban az egyszerűsítésre, az adófizetés szélesítésére helyezték a hangsúlyt - az élőmunkaterhek csökkentése és a különadó megszüntetése mellett.
Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy tovább nivellálódik a fél éve meghirdetett adóátalakítás: kezdetben még adóreformról beszélt a kormány, ez az év végére adóátalakítássá szelídült, most pedig annak mozgástere is leszűkült.
Ehhez képest a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége igencsak vaskos javaslattal állt elő: a beharangozott mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentéssel szemben ők 360 milliárdos karcsúsítást tartanának célravezetőnek.
Ennek keretén belül két év alatt kivezetnék a különadót és évente három százalékponttal csökkentenék a tb-járulékok mértékét - közölte Futó Péter, a szövetség társelnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Ennek a javaslatnak a legfőbb üzenete persze az, hogy a gyáriparosok egyáltalán nem elégednének meg azzal a megoldással, amit a kormány szorgalmaz. E szerint tíz főig csökkenhetne a munkabér járulékterhe jövőre (majd évente tolódna a létszám húsz, ötven és száz főre). Ez azt jelenti, hogy a vállalatok több éven keresztül semmit sem éreznének ebből a kedvezményből - szemmel láthatóan nem is egyeznének bele.
