Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2007-ben működő parlamenti eseti bizottságok egyike sem lépte túl a megszabott anyagi kereteket - tudta meg a Napi Bakos Emiltől, az Országgyűlés gazdasági főigazgatójától. Az ilyen ad hoc bizottságok pénzügyi kereteik négyötöd részét szakértői keretként használják fel. Közülük a legnagyobb összeggel a 2006 végén létrehozott, az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság rendelkezett. A testület a 4,6 millió forintos keretéből ugyanakkor csak kevesebb mint 3 millió forintot használt fel tavaly. A bizottság működése kevéssé látványos, mivel nincs jelentéstételi kötelezettsége, feladata szerint az országgyűlési ellenőrzést biztosítja az EU-ból származó fejlesztéspolitikai források felhasználása felett. Bár a Magyar Narancs cikkei nyomán tavaly ősszel a bizottság egyes tagjaival kapcsolatban felmerült, hogy javadalmazást kaptak olyan vállalatoktól, amelyek pályázati pénzeket is elnyertek, a lobbista tagok lecserélését követően elült a zaj a testület körül.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás ellenőrzését szolgáló eseti bizottság csak tavaly nyáron alakult meg, ám 3,8 milliós 2007-ben felhasználható keretét szinte tejes mértékben elköltötte. Felállítása kompromisszumos megoldás volt: míg a kormány a közigazgatási rendszeren belül kívánta létrehozni a fórumot, addig a Fidesz független testületben gondolkodott. A létrehozásról végül csak négypárti megállapodás született, a KDNP ugyanis nem értett egyet az ellenőrző tevékenységet végző bizottság felállításával, mert szerintük az ellentétes a házszabállyal.
Ugyanebben az időpontban alakult meg a kutatási és innovációs eseti bizottság, amelynek feladatköre nem felügyelő-ellenőrző jellegű, hanem konkrét javaslattételi lehetősége is van. Felhasználható kerete 800 ezer forint, amelyet az NKTH-hoz kapcsolódó pályázati rendszer átláthatóbbá tételének és a finanszírozás hosszú távú tervezhetőségének megteremtésére lehetett felhasználni. A bizottság az NFÜ által elindított regionális egyetemi tudásközpont, kutatási-fejlesztési központ és vállalati innováció-ösztönző programok kapcsán is tesz ajánlásokat. Bár a kutatási és innovációs eseti bizottságra kötelező érvényű éves jelentés készítése, ezt tavaly nem tette meg - indoklásuk szerint a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt.
A kábítószerügyi eseti bizottság és a fogyasztóvédelmi ad hoc bizottság létrehozását és tervezett megszűnését is ugyanarra az időpontra időzítették, ám mandátumukat október 15-i lejárta után az országgyűlés meghosszabbította. Mindkét testület rendelkezik jelentéstételi kötelezettséggel. Ennek a kábítószerügyi bizottság október 10-én tett eleget: jelentésében értékelte a nemzeti drogstratégiát, illetve a kábítószer-probléma kezelésére adott intézményi válaszok átfogó értékelését végezte el az érintett intézmények és civil szervezetek beszámolói alapján. A fogyasztóvédelmi ad hoc bizottság októberben ugyancsak benyújtotta jelentését. Feladatát, a korábbi intézkedések hatékonysági vizsgálatát, a tudatos fogyasztóvá válás ösztönzését, adatgyűjtést és az érintett szervezetekkel való kapcsolattartást a jelentés szerint maradéktalanul ellátta. Elsőrendű javaslatként fogyasztóvédelmi alap létrehozását támogatná a bizottság, ám forrás hiányában ennek létrehozatala még várat magára.
