Összehívta szerdán délutánra a felsőoktatási kerekasztal ülését Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A kerekasztal ülésén a felsőoktatás finanszírozásának kérdései - a népszavazás eredménye után kialakult helyzet, a fejlesztési részhozzájárulás eltörléséből fakadó lépések - lesznek napirenden. A vasárnapi ügydöntő népszavazáson a résztvevők 82,22 százaléka utasította el a képzési hozzájárulás megfizetését, a kormány pedig, ragaszkodva vasárnapi bejelentéséhez, nem kívánja pótolni az így kieső bevételeket. Mivel a képzési hozzájárulást csak tavaly vezették be a felsőoktatásban, eddig gyakorlatilag elenyésző az érintett hallgatók száma. Az oktatási tárca tudomása szerint legfeljebb néhány keresztféléves mesterképzésre jelentkező hallgató fizethetett az államilag támogatott képzésért. Összesen 220 diákot vettek fel ilyen kurzusokra, mivel azonban az intézményi szabályzatokban meghatározott módon történik a fizetés, így a befizetés szabályairól és határidejéről nem tudtak a tárcánál információval szolgálni. Valószínűsíthető, hogy a hallgatók egy része még nem is fizette azt be - áll az OKM lapunk kérdésére adott válaszában. Így ha a kormány javaslatát fogadja el jövő hétfőn az országgyűlés, akkor sem kell komolyabb összegeket visszafizetniük az intézményeknek.
Mivel a képzési hozzájárulásos rendszer érdemben ez év szeptemberében indult volna be, ezért igazából még be sem folyt pénztől estek el az intézmények, amelyek azonban valószínűsíthetően számoltak ezzel a bevétellel. A felvételi tájékoztatóban ugyanis minden szak mellett tételesen felsorolták, mekkora éves tandíjra számíthatnak az államilag támogatott képzésekben részt vevő hallgatók. A szaktárca becslése szerint összesen mintegy 2-3 milliárd forint folyhatott volna be az intézményekhez ebben az évben. Hosszú távon pedig húszmilliárdos, az egyetemek, főiskolák által elkölthető bevétellel számolt az OKM, bár az igaz, hogy ez csak töredéke lett volna az intézményi költségvetéseknek.
