Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem várható érdemi javulás a vendéglátóipar foglalkoztatási helyzetében. Különösen akkor nem, ha az egészségügyi tárca keresztülviszi a törvényhozáson a dohányzás teljes tilalmáról szóló törvénytervezetet - summázza a szektor kilátásait Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A dohányzást tiltó rendelkezések Európa-szerte a vendéglátóhelyek forgalmának visszaesésével jártak. Olyannyira, hogy Németországban például az alkotmánybíróság határozata értelmében a kisvállalkozások esetében nem is kell alkalmazni a szövetségi kormány rendeletét, az indoklás szerint azért, mert a bezáró vállalkozások okozta probléma kezelése rövid távon többe kerül, mint a dohányzás okozta károk, a vendégek pedig el tudják dönteni, hogy melyik vendéglátó-ipari egységbe térnek be - mondta Háber, aki szerint a legutóbbi kiigazítás hatása a lakosságnál legalább 2010-ig tart. A megszorítások utáni sokkból magához térő lakossági fogyasztást pedig csak egy-két éves késéssel követheti a vendéglátás jövedelmezőségének javulása, ekkor azonban már az euró bevezetése lesz napirenden, ami újfent visszafogja a kényelmi szolgáltatásokra irányuló költéseket.
Egyebekben pedig, amennyire tudják, követik a jogszabályokat: úgy-ahogy kigazdálkodják a minimálbér és a garantált szakmai minimumbér emeléseit, ugyanakkor ennek és a lakosság jövedelemcsökkenésének következtében évek óta folyamatosan fogy a szektorban foglalkoztatottak száma. Hasonló tendencia érvényesül a szállodaiparban is. Jellemző, hogy a vállalkozások csak a legnélkülözhetetlenebb dolgozókat alkalmazzák, a nagyobb rendezvényekre, forgalmasabb napokra pedig kisegítőket vesznek fel - adott esetben alkalmi munkavállalói könyvvel - vagy diákmunkásokat foglalkoztatnak, tanulót fogadnak - mondta Háber. Ez gyakorta kellemetlen minőségi problémákhoz, olykor a foglalkoztatási szabályok megsértéséhez vezet.
