Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2004-es népszavazás 2,9 milliárdos, mai áron számított 3,3 milliárdos költségeihez képest jelentős emelkedést jelent a tegnapi referendum 4,47 milliárdos végösszege. Lapunk megkeresésére az Országos Választási Iroda nem adott érdemleges választ, de a szervezet vezetője, Rytkó Emília által rendelkezésünkre bocsátott népszavazási költségvetési rendeletek már beszédesebbek. Ezekben több kiadásnövelő tényező is fellelhető: a dologi jellegű kiadások - ideértve a választói névjegyzék és hirdetmények költségeit - helyi, országos, megyei és közigazgatási hivatali szinten is csaknem változatlan szinten maradtak. A kiadásnövekedés a helyi választási irodák 2004-hez képest mintegy 250 százalékkal emelkedő működési költségeinek a következménye, ide értve a szavazóhelyiségek rezsiköltségeit és az esetleges gépkocsihasználat költségét. A legnagyobb arányú emelkedés a személyi jellegű kiadások esetében érzékelhető, a helyi és országos irodák tagjai ugyanis a 2004-es 8 ezer forint/fő helyett az idén 10 ezer forinttal számolhatnak. Emellett teljesen új tételként jelenik meg a helyi választási iroda plusz öt okmányirodai tagjának díja, ami fejenként ugyancsak 10 ezer forintot jelent irodánként. Ez a körülbelül 100 szavazókörzet esetében mintegy 500 millió forinttal magasabb kiadást eredményez. Az okmányirodai tagok dologi kiadásaihoz a rendelet szavazókörönként 30 ezer forintot rendel, így ezen új tagok költségei szavazókörönként elérik a 80 ezer forintot. Megbízási szerződés formájában személyi kiadásként merül fel megyénként és a fővárosban 720 ezer forint, amit a megnövekedett kapacitásigény miatti bővítésre fordítanak. Ez 2004-ben mindössze 120 ezer forintra rúgott, vagyis a költség hatszoros. Az informatikai kiadások is növekedtek, ami az informatikai háttértámogató tevékenységek és alkalmazások árának emelkedésével magyarázható, többlettétel ugyanis nem jelent meg az igénybe vett szolgáltatások és informatikai eszközök között.
