Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az oktatás színvonala nem elsősorban pénzkérdés - mondta Gyurcsány Ferenc az Új tudás, új iskola című program ismertetésekor, röviddel ezután pedig bejelentette, 140 milliárd forintot költenek az oktatás fejlesztésére a következő években. Az összeg egyharmadát a központi költségvetésből, kétharmadát pedig uniós forrásból finanszíroznák - összehasonlításképpen: közoktatásra évente mintegy 500 milliárd forintot költ Magyarország. Az oktatás megújításának öt pillére a gyermekek korai fejlesztésének megerősítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a tehetséggondozás, a közoktatás tartalmi fejlesztése és az utóbbi két évtizedben leértékelődött tanári szakma renoméjának visszaállítása - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A korai fejlesztés jegyében a kormány bevezeti az óvodáztatási támogatást, amely először húszezer forintot, majd félévente még tízezret jelent a rászoruló családok számára - abban az esetben, ha gyermekük részt vesz az óvodai foglalkozások legalább 75 százalékán.
A szegregáció felszámolására, illetve összességében integrációs programokra 36 milliárd forint jut - olyan intézmények pedig nem nyerhetnek el többé pályázati pénzeket, melyek nem teljesítik az esélyegyenlőségi feltételeket. A főiskolai végzettségű pályakezdő pedagógusok havi huszonötezer, az egyetemi végzettségűek negyvenezer forintos pótlékot kapnak, és 2009-től több mint 3 milliárd forint áll rendelkezésre a minőségi bérpótlék finanszírozására is. Az intézményvezetői pótlék 20-40 ezer forint lesz havonta, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató pedagógusok pedig 30-50 ezer forinttal kapnak többet. A kutató-tanár ösztöndíjra 250 millió forint áll rendelkezésre évente.
