Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövedelemadó kulcsának csökkentése és a sáv kitolása 2,5 millió forintig több mint 300 milliárd forint kiadást jelentene, amelyet megfejelne a kulturális járulék megszüntetése, az iparűzési adó mértékének megfelezése és a munkaadói és szakképzési járulék összevont csökkentése is. Ez összesen 690 milliárd forint mínuszt jelentene, amelyből 270 milliárd volna pótolható más forrásból - például a társasági adó húsz százalékra emeléséből vagy egy helyi társasági adó bevezetéséből, de még így is kétszer annyi, mint az a 200 milliárd forintos összeg, amelyet a miniszterelnök szerint tehercsökkentésre lehetne fordítani.
Mivel egy négyszázmilliárdos mozgástér vélhetően nem elérhető, marad a másik kettő. Az első, a szuperbruttó jár nagyobb kiadással: 250-300 milliárd forinttal. Ez összesen 400 milliárd forint mínuszt jelent, amit a társasági adó emelése és a kedvezmények szűkítése 100-150 milliárd forinttal kompenzálna. A 400 milliárd forintból egyébként csak 300 milliárd lenne a tényleges tehercsökkentés, hozzávetőleg százmilliárd pedig abból jönne össze, amit az állam a vállalkozások átmeneti támogatására szán (finanszírozná a béremelések egy részét).
A járulékközpontú verzió 220-250 milliárd forintos rést jelentene, ami 300-330 milliárd forint mínuszt és 50-80 milliárd forint kompenzációt jelent. Vagyis ez a verzió járna a legkisebb átrendeződéssel: lényegében a specializált, tíz főre kiterjedő járulékcsökkentést néhány kisebb súlyú lépéssel - például a cégautó elszámolásának szigorításával - kompenzálnák.
