Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Három év kellett hozzá, hogy a magyar sertéstenyésztők jelentős része összefogjon és a holland vagy dán versenytársaikhoz hasonlóan integrációba tömörülve közös beszerző és értékesítő szervezetet hozzon létre - mondta el Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, egyúttal a decemberben alapított Minőségi Magyar Sertés Integrációs Kft. (Magyar Sertés Kft.) felügyelőbizottságának elnöke lapunknak. Szerinte az ágazat magyar szereplőinek jövőjét a hasonló integrációk jelentik, meg kell szervezni a sertéshús-termelést és -értékesítést, vagy kénytelenek lesznek átengedni a magyar piacot az integrációs termelésben, szervezésben, együttműködésben mintegy százéves tapasztalattal rendelkező dán, holland termelőknek. Figyelembe véve a csökkenő állatszámot és a takarmányárak drágulása miatti bizonytalanságot, sokkal több jelentősebb termelői társulás létrejöttét nem tartja valószínűnek.
A 26 alapító tag kétharmadát gazdasági társaságok és magánszemélyek, egyharmadát termelői csoportok alkották, most februárban pedig további négy termelői csoport és két, jelenleg Békésben és Csongrádban sertéstelepet vásárló cég csatlakozott az együttműködéshez. A tagok országszerte jelenleg mintegy 600 ezer sertést tartanak, 2008-ban az állatlétszám megduplázására számítanak.
A távlati tervek elsősorban a 2008-as év eredményeitől függnek, és egyelőre túl sok a bizonytalanság a sertéságazat hazai és világpiaci kilátásaival kapcsolatban. A következő hónapok időjárása befolyásolja majd a takarmány mennyiségét és árát, az amerikai termelők alacsony dollárárfolyam miatti ázsiai és európai piaci előretörésével kapcsolatban azonban vajmi keveset tehetnek a magyar gazdák. Sákán várakozása szerint az év második felében várható némi áremelkedés. Amennyiben jó évet zárnak az integráció tagjai, és sikerül elérni a minimum tízszázalékos árbevétel-arányos nyereséget, továbbá az 1-1,2 milliós állatlétszámot is, megfontolják a saját vágóhíd és feldolgozóüzem megszerzését, esetleg építését is, hosszú távon ugyanis így, a kereskedők kizárásával sikerülhet stabilizálni a piacot. Kalkulációjuk szerint 5-7 milliárd forintos beruházással megszerezhető a kívánt, két műszakban dolgozó, évi egymillió sertést vágására alkalmas vágóhídi és feldolgozói kapacitás, amellyel biztosíthatnák az általuk integrált állatok értékesítését. A megvalósításban számítanak az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatásaira és megfontolják a hitelfelvételt is.
