Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mind a Fidesz, mind a KDNP szakpolitikusai aggályosnak tartják az SPS-rendszer korai bevezetését, az EU ugyanis csak 2013-ra várja el ezt Magyarországtól. A velünk csatlakozó országok közül eddig Szlovénia és Málta tért át a termelést és a támogatást különválasztó megoldásra, amelyben az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá válik és forgalomképes. Vitatják a bázisjogosultságok megállapítását szabályozó rendeletet is, és továbbra is vizsgálják, hogyan érhetnék el a visszavonását, akár alkotmánybírósági beadvánnyal is - tudtuk meg Medgyasszay Lászlótól, a KDNP szakpolitikusától. Az agrártárcánál többek között azzal indokolják a sietséget, hogy így a következő öt évben stabil és kiszámítható viszonyok teremthetők a mezőgazdaságban, így közelíthető a magyar termelők által igénybe vehető közösségi agrártámogatások összege a régi tagországokban járóhoz. A tervek szerint a termelésektől független támogatások mellett maradnak termeléshez kapcsolt szubvenciók is, ilyen lenne többek között a húshasznú tehenek, az anyajuhok tartásához, a fehérjenövények, héjas gyümölcsök, energianövények termesztéséhez adható támogatás.
A szakmai egyeztetések már lezárultak az SPS-rendszert megalapozó törvénytervezet esetében, reméljük, még a tavasszal a parlament elé kerül és el is fogadják - mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Az már eldőlt, hogy jövő májusban, a támogatási jogosultságok egyszeri kiosztásakor adó- és illetékmentesen juthatnak majd a vagyoni értékű joghoz a jogosultak, később azonban adásvétel esetén a szaktárca többek között az adószabályok változtatásával ösztönözné, hogy a földterület és a támogatási jogosultság ne nagyon váljon szét. Az SPS bevezetése után a támogatás nélküli föld kevesebbet ér majd, és nehezebb lesz eladni. Az a jelenleg regisztrált 200 ezer gazdálkodó, aki most is kap támogatást, az SPS-rendszerre való áttérés után is jogosult lesz erre. A törvény a nemzeti tartalék intézménye révén arra is lehetőséget ad majd, hogy azok is támogatáshoz juthassanak, akik 2009-ben kezdenek mezőgazdasági tevékenységet. Az új belépők jogosultsághoz jutását azonban regisztrációhoz kötik majd, és az új belépők nem feltétlenül lesznek jogosultak a támogatás teljes összegére. Ezt ugyanis az is meghatározza majd, hogy az igénylőnek van-e történelmi bázisjogosultsága vagy sem. Ha van, akkor mintegy 20-30 százalékkal nagyobb összegre számíthat. A jogosultság minden üzem esetében két részből tevődik majd össze.
Az egyik az úgynevezett regionális komponens lesz, amely a támogatás nagyobbik hányadát (70 százalék) teszi majd ki. Ez a jelenlegi számítások szerint mintegy 30-32 ezer forint körül lehet hektáronként. A másik komponensét a történelmi bázisjogosultság alapján veheti igénybe a termelő: ezt a jelenlegi szabályok szerint a 2006-os évben folytatott tevékenysége alapján állapítják meg - az agrártárca azonban hajlik arra, hogy kibővítsék a bázis megállapítására szolgáló időszakot. Ahhoz azonban ragaszkodunk hogy ezt csak visszamenőlegesen lehet megállapítani, mivel így kikerülhető a spekuláció - mondja Nyújtó Ferenc, az FVM stratégiai osztályának vezetője. A nemzeti tartalék intézménye emellett az egyedi és speciális esetek kezelésére is alkalmas lesz.
