Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A leghatékonyabban a magas jövedelműek tudják alternatív csatornákba terelni jövedelmeiket, vagyis bizonyos gesztusokkal (mint például a degresszív tb-kulcs) szinte minimális bevételkieséssel lehet a munkabér medrébe hajtani a jövedelmeket. Ezt célozza a szuperbruttó verzió, amely a 150 ezer forint feletti havi bruttó fizetés esetén nyújt jelentős tehercsökkenést. Százezer forint alatt pedig 6,7-7 ezer forintos havi pluszterhet jelent - a javaslat kidolgozói szerint a 150 ezer forint alatti fizetésűek java kap valamekkora pénzt feketén vagy szürkén, azaz a javaslat ezeket a pénzeket fehérítené. Persze a magasabb jövedelmek munkabér formába tereléséhez az is hozzájárul, hogy a javaslat szerint az evás bevételek és a forrásadós jövedelmek után is kellene nyugdíjjárulékot fizetni.
A jövedelemadó sávjának széthúzásával operálna a második javaslat, amely picit emelne az alsó kulcson (húsz százalékra 18-ról), viszont a felső kulcs a jelenlegi 1,7 millió helyett 2,5 millió forintig tartana. Ez azt jelenti, hogy a második számú elképzelés is a magasabb jövedelműek tehercsökkentésében látja a megoldást az összességében nagyobb adóbevételek elérésében. Ez esetben azonban a 150 ezer forint alatti jövedelmekhez nem nyúlnának érdemben hozzá. A foglalkoztatottsági adatokat azzal befolyásolná a javaslat, hogy a szakképzési és munkaadói járulék összevonásával 4,5 százalék helyett három százalék lenne a két járulék mértéke.
A harmadik javaslat összességében a szuperbruttó tükörképe: a munkáltató terheit érinti, nem a munkavállaló nettó bérét, emellett nem a magasabb jövedelmekhez kapcsolja a mérséklést, hanem a legalacsonyabb bérekhez. Első pillantásra inkább a kisvállalkozások levegőhöz jutását javítaná az elképzelés, amely a legalacsonyabb tíz munkabér járulékterhét csökkentené 20-22 százalékra. Ez azt feltételezi, hogy a kisvállalkozások feketén fizetik ki a munkabérek jelentős részét. A javaslat tehát nem operálna a magasabb jövedelemszinteken kiáramló jövedelmek visszaterelésével, inkább a szociális érzékenységet hozza előtérbe.
