Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az úgynevezett szuperbruttó bér bevezetése önmagában csak technikai kérdés, nem módosítja a tényleges adóterhelést semmilyen jövedelemsávban, ezzel azonban messze nem ér véget a GKI elképzelése a 2009-es adóváltozásokról. A kutatók javaslata szerint megszűnne az adójóváírás rendszere, helyette egy adókedvezmény alkalmazása mellett alakulna ki egy nulla kulcs évi 750 ezer forintig (vagyis a minimálbér összegéig). Ezzel minden szociális elemet a jövedelemadóba száműznének. Az adókedvezmény praktikusan 150 ezer forint lenne éves szinten, azt mindenki érvényesíthetné, az egyéni vállalkozók is - mondta Vértes András, a GKI elnöke.
A járulékoknál a nyugdíj- és a korábbi munkaadói járulék "egy kalap alatt" 30 százalék lenne, amely degresszíven, az átlagbér három-négyszeresének elérése után csökkenne 25 százalékra. A százalékos egészségbiztosítási járulékot megszüntetné a tervezet. Helyette egységesen tízezer forint plusz 1950 forint tételes eho lenne az egészségbiztosítási járulék minden állampolgár számára (a fiatalkorúak, nyugdíjasok, egyéb indokkal rászorulók helyett az állam fizetne).
A fix összegű járulék bevezetését azzal indokolják, hogy ott semmi szükség szolidaritásra (hiszen az a jövedelemadóban megjelenik), és keresettől függetlenül ennyi kell fejenként az egészségügy finanszírozására. A tízezer forint megfizetése mellett sehol sem kellene pluszban egészségbiztosítási járulékot fizetni (a tőkejövedelmek után sem), viszont a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettségét kiterjesztenék mindenkire, még az evásokra is. Azzal, hogy a tőkejövedelmek, evás bevételek után is meg kellene fizetni a járulékot, már nem éri meg a munkajövedelmek helyett máshová menekíteni a bevételeket.
Összességében a minimálbér kétszereséig a jövedelmeket nagyobb adóteher sújtaná, afölött azonban jelentős lenne a tehercsökkenés. Így több mint egymillió ember, aki a minimálbér duplájánál kevesebbet keres, rosszabbul járna. Ezt a GKI azzal kompenzálná, hogy a cégekkel ez alatt a jövedelemszint alatt hajtatna végre 5-23 százalékos béremelést. Azon kisvállalkozások esetében pedig, ahol alacsonyak a bérek, az államnak kellene besegítenie a béremelésbe - pályázati rendszeren keresztül.
