Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatás-fejlesztésbe dollármilliárdokat fektetnek a gyógyszergyártók, ám ez az összeg nem csak humanitárius célokat szolgál. A vállalatok számára a profit ugyanolyan fontos, mint bármely más iparágban, ám ez az egyetlen iparág, ahol a profit nagy részét visszafordítják kutatás-fejlesztésbe. Ugyanakkor hatalmas kockázatot vállalnak az innovatív gyógyszergyártók.
A gyógyszerkutatás folyamata az idő múlásával nemcsak bonyolultabb, de hosszabb is lett - mondják a szakértők. Egy orvosság a felfedezése után csaknem 15 év alatt jut el a betegekhez. Ennek a hátterében egyrészt a komplex kutatások, másrészt a nagyon szigorú nemzetközi előírások állnak.
A gyógyszeripari cégek éveket töltenek el azzal, hogy több millió lehetséges molekulából egyáltalán megvizsgálják, mely molekulák kerüljenek a kutatási projektbe, amelyekből pár molekulát fejlesztenek és csupán egy jut el a törzskönyvezésig. A gyógyszerkutatás különböző fázisai alatt mindig megvan rá az esély, hogy az adott molekula "elbukik", vagyis súlyos mellékhatásokra derül fény. A gyártó szempontjából a legrosszabb, ha mindez a 15 éves folyamat vége felé történik, hiszen hatalmas összegek vesznek kárba.
Az innovatív gyógyszergyártók számára fontos tény, hogy egy újonnan kifejlesztett gyógyszer húsz évig élvez szabadalmat, annak lejárta után szabadon másolható és bárki által előállítható generikum lesz belőle. Mivel a kutatás-fejlesztésre fordított 15 év a szabadalmi védettség ideje alatt történik, a termék valós piaci ciklusa mindössze öt év. Ennyi idő áll rendelkezésre, hogy a készítménybe befektetett pénz megtérüljön - állítják a gyártók. Aligha meglepő, hogy tíz innovatív gyógyszerből csupán három termeli ki a kutatásra fordított pénzt, ami - a legfrissebb kutatások szerint - átlagosan egymilliárd dollár.
A világon mindenütt - nálunk is - sokallják általában a gyógyszergyártók bevételeit, de azt látni kell, hogy a Magyarországon működő innovatív cégek meghatározói (a sanofi-aventis/Chinoin, a Richter, az Egis és a Teva) bevételeik jelentős részét visszaforgatják a gyógyszerkutatás folyamatába. A hazai innováció egyik éllovasa, a sanofi-aventis/Chinoin esetében ez a belföldi árbevétel 20-25 százaléka - tudtuk meg a cég illetékeseitől. Elmondták azt is, hogy a kutatás-fejlesztés kockázatai az űrkutatáséval vetekszenek.
Az extraadók és a magas járulékok mellett jelenleg a magyarországi nagy gyógyszergyártók számára semmilyen jelentős kutatás-fejlesztési pályázat vagy egyéb stimuláló lehetőség nem áll rendelkezésre, ami azt is jelenti, hogy a különböző ösztönzőket kínáló más európai országokkal sem tudjuk felvenni a versenyt, nemhogy a távol-keleti országokkal. A világhírű magyar gyógyszeripar jelenleg nem képes lépést tartani a globális piac más szereplőivel, a tavalyi év minden hazai gyógyszergyártó számára keserű volt és világossá vált, hogy az innováció motorját jelentő kutatás-fejlesztés Magyarországon egyelőre nem prioritás.
