Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Milyen évet zárt 2007-ben a GlaxoSmithKline?
- A gyógyszerpiaccal kapcsolatos elmúlt évi intézkedések negatív hatásai erőteljesen érintették nemcsak a GlaxoSmithKline-t, hanem a gyógyszeripart összességében is. A GSK forgalma a 2006-os sikeres év után 11 százalékkal csökkent. Ez nagyarányú létszámleépítéssel járt és a vállalati szervezet átalakítását vonta maga után. Az extra terhek még ennek ellenére is megnövekedett kiadást jelentettek a cég számára.
- Lát-e veszélyeket a gyógyszer-gazdaságossági intézkedések kapcsán?
- A gyógyszertámogatás kedvezőtlen változásával a legújabb innovatív készítmények befogadása is veszélybe kerülhet, félő, hogy a betegek nem kapják meg a legkorszerűbb terápiát. A gyógyszerkassza csökkentése költségvetési szempontból sikeres, ám a gyógyulási esélyek igencsak romlottak. Kimutatott tény ugyan a betegszám csökkenése például az asztmások körében, de kérdéses, hogy vajon ténylegesen meggyógyultak-e a betegek, vagy netán kiestek a regisztráltak közül.
- A GSK mekkora lehetőséget lát az innovációban Magyarországon?
- A magyar az egyik legnagyobb és legfejlettebb gyógyszerpiac a régióban, a technológiát és a termelékenységet tekintve pedig a legerősebb ágazat. Itt van a legnagyobb gyógyszeripari FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetés)-állomány a régióban, mely az elmúlt években folyamatosan nőtt. Ugyanakkor nem tükröződik a kormányzat azon törekvése, hogy kiemelt fontosságúként kezeli ezt a szektort, hiszen aránya alig éri el az 5 százalékot. A GSK gödöllői vakcinagyára egy 150 millió eurós beruházás eredményeként jött létre ma már 220 új munkahellyel, 2008 áprilisától pedig a WHO-nak is szállít majd védőoltásokat. A beruházás elnyerésekor Magyarország mellett szólt a kiszámítható és átlátható gazdasági környezet, azonban a 2007-es megszorító csomag éppen az ellenkezőjét üzeni a befektetőknek.
- Hogyan képzelné a jobb együttműködést az egészségügyi kormányzat és a gyógyszeripar között?
- A GSK Európa több országában is síkraszáll a kormányzat és a gyógyszeripar közötti valódi párbeszédért. Erre jó példa az Egyesült Királyság, Franciaország, valamint Belgium, ahol félévente tartanak egyeztetést a miniszterelnök és a kiemelt gyógyszeripari vállalatok vezetői között. Ezeknek a magas szintű egyeztető fórumoknak köszönhetően több esetben közösen dolgozik a kormányzat és az ipar olyan célokon, mint a k+f költségek szintjének növelése vagy az egészségügy fejlesztése az ipar és a kormányzat partnerségén keresztül. Azt szeretnénk elérni, hogy hasonló gyakorlat alakuljon ki itt is.
