Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai biztosítási szektor sok szempontból követendő példa lehetne a közvetítői piac megregulázására, ha az utóbbi hónapokban nem emelkedtek volna ismét jelentős mértékben a megkötött szerződések után kifizetendő jutalékösszegek - főleg az életbiztosításoknál hallani az éves díj akár 150-160 százalékáig felfutó szerzési jutalékokról. Sokan ennek okát a multi level marketing (mlm) alapon szerveződő többes ügynökök térnyerésével magyarázzák - ténykérdés, hogy ezen közvetítő cégeknek egyre nagyobb a részaránya a hazai életbiztosítási piac növekedésében.
A szakma ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az első látásra mellbevágó szerzési pénzek általában rendkívül hosszú, rendszerint 20 éves futamidejű életbiztosításokhoz kötődnek, amelyek kapcsán az egy ügyfélévre vonatkozó jutalék 7 százalék körüli. Ehhez képest - hallatszanak az érvek mind biztosítói, mind alkuszkörökből - a nem életbiztosítási piacon az éves díjra vetítve 10-25 százalékos jutalékok vannak. A nagy különbség ugyanakkor az, hogy amíg a nem életágban rendszerint a befolyt díjból fizetik ki a közvetítőnek, a saját vagy külső ügynöknek a jutalékot, addig az életbiztosítások esetén a jövőbeli díjfizetés reményében kerül sor a jutalék átutalására. Egyik biztosítónk vezérigazgatója szerint e téren csak a jogszabály-változtatás jelentene megoldást. A biztosítók saját ügynökeikkel szemben egyre inkább azt a módszert alkalmazzák, hogy a szerzési jutalékszint csökkentése mellett úgynevezett fenntartási jutalékot fizetnek, ám a külső partnerek ezt nem fogadják szívesen.
A biztosításoknál ma már természetes a jutalék-visszaírás. Ez az életbiztosítások esetében 2-3 évig védi a biztosítót: az ügynöktől, alkusztól a meghatározott megfigyelési időn belül bekövetkezett törlés esetén a biztosító visszakérheti a meg nem szolgált jutalékrészt, sőt ha a kapcsolat időközben már megszakadt az adott biztosításközvetítővel, akkor akár új munkáltatójától is kérhető a levonás. Más kérdés, hogy a piaci pletykák szerint egy-egy jelentősebb piaci szereplővel szemben korántsem biztos, hogy a biztosítók felvállalják a törlési költségek érvényesítését.
Új problémát jelent, hogy a jutalék-visszaírási és a díjmentesítési határidő közel egybeesik. Kérdés tehát, hogy mit kezdjen a biztosító azzal a partnerrel, aki a jutalék-visszaírási határidő után keresi meg az ügyfelet egy "kihagyhatatlan" ajánlattal, amely miatt akár a korábbi biztosítási szerződés díjmentesítése és az abból eredő jelentős kár ellenére is megéri váltani. Ha az ügyfél "saját akaratából" így dönt, a biztosító többet nem tehet, mint hogy a törlés előtt felhívja a figyelmét arra, hogy milyen pénzektől esik el a díjmentesítés kapcsán - válaszolták a biztosítók ezt firtató kérdésünkre. A saját ügynök által felbontott szerződés esetén van mód arra, hogy a közvetítő az új, azonos kockázatokra vonatkozó szerződés után szerzési jutalékot ne kapjon - ekkor csak a fenntartási jutalék megy tovább -, ám az, hogy egy külsős ügynök egy másik biztosítóhoz csábítja az ügyfelet, lényegében semmivel sem kerülhető el.
