Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem minősül közzétett reklámnak a dohánygyártó fogyasztónak tett közvetlen ajánlata, ha azzal a fogyasztó is egyetért - erről döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság. A per egy hosszú procedúra végére tett pontot. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (korábban Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) számos esetben vizsgálta a dohánygyártók direktmarketing (dm)-eszközeit és többször büntette emiatt a cégeket. A mostani per a BAT Hungary Kft. egyik ügye miatt indult fogyasztóvédelmi eljárás végkifejlete. A főfelügyelőség első és másodfokon is elmarasztalta a céget a reklámtevékenysége miatt. Az ügyet a gyártó peres útra terelte és másodfokon nyert. A cég a döntést precedensértékűnek ítéli, ugyanis a bíróság álláspontja lezárja a reklámtörvény hiányosságai miatt kialakult, meglehetősen ellentmondásos ítélkezési gyakorlatot. Jakab János Miklós, a BAT Hungary jogi vezetője szerint pedig az sem kizárt, hogy a határozat felgyorsítja az új reklámtörvény alkotásának folyamatát. Mint mondta, egy nagyon hosszú értelmezési folyamatra és számtalan vitatott kérdésre adott választ a Legfelsőbb Bíróság. A BAT Hungary szerinte eddig is felelősen végezte dm-tevékenységét az előzetesen hozzájárulását biztosító felnőtt fogyasztók számára, s ennek hosszú távú fenntarthatósága igazolttá vált.
A vállalkozások dm-eszközeit eddig is sokan támadták, és nem csak a dohányipari kampányokkal volt probléma. Ám a reklámtörvény képtelen volt egyértelműen szabályozni a piacot. Nem véletlen, hogy a 2001-es szabályozóval az elmúlt hét év alatt több cégnek is meggyűlt a baja és a törvény mielőbbi felülvizsgálatát vagy újrafogalmazását kérte. A "tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat"-ról szóló új uniós irányelv kötelező megjelenítése a hazai jogrendszerben a felügyeletet ellátó gazdasági tárcát arra ösztönözte, hogy megkezdje a reklámtörvény felülvizsgálatát. A munka elkezdődött, s ha már úgyis újraértelmezik a szabályozót, akkor a szakemberek szerint a dm-re vonatkozó részeket is rendbe lehetne tenni.
Az Önszabályozó Reklámtestület elnöke, Megyer Örs szerint a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése arra világított rá, hogy a reklámtörvény több helyen pontatlan és hiányos. Úgy véli, egyértelművé vált, hogy szükség van egy új szabályozóra, amelyet a piaci szereplők értelmezhetnek és jogkövető magatartást alkalmazhatnak.
