Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A keresőképesek táborának harmada, több mint 2 millió fő egyáltalán nem készül a nyugdíjas évekre - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének felméréséből. A Volksbank megbízásából készült, ezerfős reprezentatív minta eredményeit elemezve Tóth István János ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a 18-59 év közötti lakosság jelentős része nincs tisztában a jelenlegi nyugdíjszabályokkal: 4,1 millióan nem tudják, hogy jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár, és ennél is jelentősebb, 6 milliósra tehető azok köre, akik nincsenek tisztában a nyugdíjjárulék mértékével. A szakember úgy látja, az állandóan változó adó- és tb-szabályok miatt hazánkban nem alakult ki az adótudatosság, ami az öngondoskodás egyik feltétele. Ugyan a nyugdíjba vonulók kétharmada jelentős jövedelemveszteséggel szembesül, ám a fiatalabb korosztályt az is akadályozza a tudatos előtakarékosságban, hogy még csak becsülni sem lehet, mekkora lesz a nyugdíjkorhatár és milyen a nyugdíjrendszer az ő időskorára.
A megtakarítási hajlandóság természetesen nagyban függ a jövedelmi helyzettől: a tehetősebb családok körében közel hatszoros a megtakarítók aránya a legrosszabb helyzetűekhez képest. A vizsgálat nem igazolta azt a feltételezést, mely szerint azok a dolgozók, akik jövedelmüket egészben vagy részben zsebbe kapják, az adóelkerülésből származó pénzből könnyebben áldoznak megtakarításokra - ebben a foglalkoztatotti körben a legkisebb az offenzív öngondoskodási formák (nyugdíjpénztár, nyesz és egyéb nyugdíj jellegű befizetések) aránya, a pénzük jelentős részét az emberek felélik. A felmérés ugyan nem vizsgálta külön, de azzal a kutatásvezető is egyetértett, hogy az intézményi előtakarékoskodást végző polgárok jelentős része sem magától takarít meg: döntő részük számára a munkáltató fizeti a nyugdíj jellegű megtakarításokat.
