Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Élesedő számháború áldozatává válhat a vizitdíj
Csaknem egy éve annak, hogy az egészségügyi reform részeként bevezették a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj fizetésének kötelezettségét. Ez alól csak bizonyos, a szaktárca által meghatározott krónikus betegségekben szenvedők kapnak mentességet. A "betegadó" szükségességét a koalíció a közös felelősséggel, a közpénzből fenntartott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos állampolgári önrész motiváló hatásával magyarázta.
A törvényalkotók egyrészt az orvoshoz fordulás gyakoriságának optimalizálását várták a 300 forintos díjak bevezetésétől, másrészt a szolgáltatók anyagi forrásainak lakosság által történő bővítését. A kormányzat szerint ha nem is könyvelhetnek el látványos eredményeket, de a várakozásoknak megfelelően hatott az intézkedés.
A minisztérium kommunikációja szerint a vizitdíj és a napidíj a tényleges költségeknek átlagosan mindössze a 3 százalékát, míg kórházi ellátás esetében csupán az 1 százalékát fedezi, mégis jelentős többletbevételt jelent a szolgáltatók számára.
A díjak körül szinte a bevezetésük óta komoly számháború bontakozott ki. Eleinte csak maguk az érintett ellátók, vagyis a háziorvosok és a kórházak fejezték ki kételyeiket. A doktorok szerint az egészségügyi miniszter által többször hangoztatott havi 180 ezer forintos pluszbevétellel csupán néhány szerencsés praxis dicsekedhet, az átlagos, azaz a másfél ezer beteget ellátó körzetekben a vizitdíjakból legfeljebb ennek a fele gyűlik össze. Persze vannak olyan háziorvosok - ők a leghangosabb pártolói a rendszernek -, akik akár 400 ezer forintot is beszedhetnek egy-egy hónapban.
A kórházvezetőket is megosztotta a napidíj. Az intézmények főigazgatói egyszersmind életmentőnek, ugyanakkor károsnak nevezik a 300 forintos díjat. A nagyobb és súlyos adóssággal birkózó kórházak számára valóban a túlélés egyetlen záloga lett, ám a hozzá kapcsolódó adminisztrációs költségek jelentősen terhelik a kórházi büdzsét.
Noha a vizitdíj bevezetésekor az illetékesek még 30-40 milliárd forintos bevételt vártak 2007-re, ehhez képest viszont csak 13,3 milliárd forint bevételt rögzített a kincstári rendszer. Az idei büdzsé tervezésekor szolidabb várakozásokat fogalmaztak meg, erre az esztendőre már csupán 21 milliárd forintot prognosztizálnak a szaktárcánál. A március 9-re kiírt népszavazás esetleges ellenző többsége csak 2009-től érvényesíthetné akaratát, vagyis a referendum végeredménye az idei vizitdíjbevételeket nem befolyásolja.
