Az új uniós tagországok 2008-2009-es kilátásait pozitívan értékeli a Világbank, de figyelmeztet: a gazdaság lassulásának és az infláció növekedésének kockázata továbbra is fennmarad. A pénzintézet a tíz országról most kiadott, négyhavonta rendszeresen megjelenő jelentése szerint különösen a Baltikumban lesz észlelhető a növekedés fékeződése. Az amerikai másodlagos jelzálogpiac válsága viszont nem lesz komolyabb hatással a térség országaira, amelynek bankjai nem kapcsolódtak e piachoz - különben is szorosabban kötődnek az unió, mint az USA gazdaságához. Az egész térséget sújtja azonban az infláció erősödése, amelynek elsődleges oka az élelmiszerek és az energiahordozók drágulása. Miközben a folyó fizetési hiányok a Baltikumban stabilizálódtak, Bulgáriában és Romániában tovább nőnek. A romló nemzetközi körülmények közepette ezek jelentik a legnagyobb veszélyt, különösen a nagy külföldi adóssággal rendelkező országok esetében. A változásokra való politikai reagálás igen gyenge, a konvergenciaprogramok túlzottan optimistának bizonyulhatnak, s a költségvetések nem járulnak eléggé hozzá az infláció lefékezéséhez és a külső egyensúly helyreállításához, a költségvetési kiadások hatékonyságának növeléséhez.
A Világbank szakértői szerint a magyar gazdaság fokozatosan visszanyeri korábbi tempóját, miután az ország túljut az elhúzódó fiskális konszolidáción. A gazdaságpolitika legfőbb gondja a gyenge növekedéssel párosuló viszonylag magas infláció kezelése. Magyarország mellett csak néhány olyan, az unióhoz 2004-ben csatlakozott ország akadt, amelyik tavaly 0,5 százaléknál nagyobb mértékben javította költségvetési és folyó fizetési mérlegének egyensúlyát, és a konvergenciaprogramok összehasonlításából kiderül, hogy csak Budapest tervezi a GDP több mint egy százalékával tovább javítani azt. Kivételt jelent ugyanakkor a munkanélküliségi statisztika: Magyarországot leszámítva az összes új tagországban 2000 első negyedéve óta a legalacsonyabb szinten van a munkát keresők aránya. A 2008-as költségvetés további lépést jelent a fiskális konszolidáció útján, ugyanakkor kiadásnövekedéssel fenyeget, hogy gyorsan emelkedik a nyugdíjasok száma, bővül az uniós projektekhez kapcsolódó társfinanszírozás összege, valamint megnőttek a kamatkiadások. A 2006-2007-ben bevezetett kezdeti strukturális változtatásokat újabbak követik 2008-ban, amelyek várhatóan közép- és hosszú távon csökkentik az állami kiadásokat - írja a jelentés.
