A bankokra kivetett extra- és különadók az évek során 83 milliárd forinttal duzzasztották a költségvetést. Összehasonlításképpen egyébként éves szinten a pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások nagyságrendileg kilencvenmilliárd forint társasági adót fizetnek be a büdzsébe. Ennek nagyja a banki különadóból folyt be még 2005-ben és 2006-ban: évente 35 milliárd forint. A maradék 12,5 milliárd forint pedig a tavaly januártól életbe lépett hitelintézeti járadék címén jött össze. A különadóból várható bevételt majdnem pontosan belőtte a Pénzügyminisztérium, a hitelintézeti járadék esetében azonban alaposan mellétalált: az eredeti terv ugyanis 25 milliárd forint volt, a valóság pedig ennek a fele lett. A hitelintézeti járadékot az állami kamattámogatások után kell megfizetni, mértéke öt százalék. A Pénzügyminisztérium az államháztartás alakulásáról szóló jelentésében nem fűzött konkrét magyarázatot ahhoz, miért alakult így a befizetés a tervhez képest. A tárca szerint "az elmaradás hátterében elsősorban a 2007. évi adóalap tervezettnél alacsonyabb összege állhat". A Magyar Bankszövetség ennél kicsivel konkrétabban fogalmazott lapunknak: szerintük egyszerűen tervezési hiba miatt alakult ki ez az arány. Ezt a verziót erősíti meg egyébként az idei költségvetés tervszáma: 2008-ra ugyanis a 2007-es, 25 milliárdos tervhez képest csak 15 milliárd forint bevételt remél az adóból a kormány. Annak ellenére, hogy a számítási hibák és egyéb, közelebbről meg nem határozható események miatt jóval kisebb terhelést kaptak a pénzintézetek, a Magyar Bankszövetség továbbra sem tartja kívánatosnak a járadékot - persze a vállalkozások sem szeretnek különadót fizetni. Azt nem erősítette meg a szövetség, hogy a 2009-es adóátalakításra hivatkozva tettek-e javaslatot a pénzügyi tárcának a járadék megszüntetésére.
F. Emese Szabó