Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mindössze két-háromezer vállalkozó vehette igénybe tavaly a vállalkozói járadékot, vagyis a munka nélküli vállalkozók átmeneti "segélyezési" rendszerét - derül ki lapunk számításai alapján. Ezzel szemben több százezer vállalkozás fizeti a vállalkozói járulékot, tavaly több mint 14 milliárd forintot. Persze ez nem jelentett horribilis kiadásokat a vállalkozásoknak, hiszen azt a legtöbben csak a minimálbér után fizetik meg - a szabályok szerint a járulékot a tb-járulék alapját képező jövedelem után kell leróni. Ez a négyszázalékos járulék tehát jellemzően 2620 forintot jelent havonta, éves szinten pedig 31,4 ezer forintot. Vagyis a járulékfizetés (és -nyilvántartás) inkább adminisztratív szempontból jelenthet problémát.
A vállalkozói járulék és járadék rendszerét 2005-ben vezették be, lényegében a munkaadói és munkavállalói járulék mintájára. Vagyis hogy a munkaviszonnyal nem rendelkező vállalkozók, ha megszűnik a cégük, részesülhessenek valamilyen átmeneti támogatásban. Ez lett a vállalkozói járadék, ami az öregségi nyugdíjminimum 90 és 200 százaléka között alakul (ez 24 és 54 ezer forintot jelent havonta). A járadékot kilenc hónapig lehet igénybe venni, vagyis összesen 219 és 488 ezer forint közötti összeget érhet el. Tavaly alig valamivel több mint 1,3 milliárd forintra rúgott az igénybe vett járadék összege.
