Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) tájékoztatása szerint Magyarországon az év első hetében ugrásszerűen megemelkedett az influenzaszerű megbetegedések száma. Az influenzafigyelő szolgálatok jelentése alapján már több mint 15 ezer regisztrált és azonosított influenzaesetről lehet tudni.
A területi eloszlást illetően igen nagyok a különbségek, bár minden régióban egyre többen keresték fel az orvosokat influenzás panaszokkal. Az influenzaszerű megbetegedések előfordulási gyakorisága a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb - az országos átlag több mint másfélszerese -, ezt követte a közép-dunántúli régió, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, valamint az észak-alföldi régió. A legkevésbé érintett az észak-magyarországi régió volt, ott az országos átlag ötödét sem érte el a megbetegedések előfordulási gyakorisága. Eddig a gyermekeket kevésbé érintette a járvány - közölték az OEK-nél -, igaz, a téli szünet utáni első héten kialakult új megbetegedésekről még nincsenek adatok.
Legalább öt-hat éve nem fordult elő olyan intenzív influenzajárvány, mint amilyenre most számítanak a szakemberek - mondta lapunknak nyilatkozva Szolnoki István, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) járványügyi főosztályvezető-helyettese. A krónikus betegek és a 60 éven felüliek térítésmentesen kaphatnak oltást a háziorvosuktól, az ÁNTSZ már tavaly novemberben kiszállított hozzájuk 1,3 millió oltóanyagot e célra. A napokban több intézmény és háziorvos is jelezte, hogy kezd fogyni a készlet, ők a központi depókból kapják a pótlást. A krónikus betegségben szenvedő kisgyermekek ellátására (6-36 hónapos kor között) 25 000 adag speciális oltóanyagot szállított ki az ÁNTSZ a házi gyermekorvosoknak.
Akik nem tartoznak az influenza szempontjából megállapított rizikócsoportba, azok a háziorvos által fölírt receptre a patikában vásárolhatják meg az oltóanyagot 1000 és 2000 forint közötti áron; értesüléseink szerint a vakcinák 50 százalékos ártámogatási kulcsát a gyógyszergazdaságossági törvény egy évvel ezelőtti bevezetésekor 25 százalékosra csökkentették. Az orvosnál az oltás beadása lényegében szabadáras, ám a beadás díja nem lehet magasabb az oltóanyag gyógyszertári áránál - hangsúlyozta az OTH illetékese.
Jelenleg hétféle oltóanyag kapható a patikákban, ezek közül csak egyet gyártanak Magyarországon. A vakcinákat kivétel nélkül az Országos Gyógyszerészeti Intézetben (OGYI) törzskönyvezték, mindegyik jól ismert, Európa-szerte bevált ellenanyag, amelyek az eddigi visszajelzések alapján hatékonyak és komolyabb mellékhatással nem járnak. A járványügyi szakember általánosan mindenkinek javasolja az oltást, függetlenül attól, hogy a betegség kezdeti tünetei megjelentek-e már vagy nem (a vakcina "elölt" kórokozót tartalmaz, amely - más oltóanyagokkal ellentétben - nem betegíti meg a már legyengült szervezetet).
Járványról akkor van szó - hangsúlyozta Szolnoki István -, ha százezer emberből legalább ötszázan betegek. Ha ez a szám az ezret meghaladja, akkor beszélnek súlyos, tömeges megbetegedésről. Nálunk még nem alakult ki országos járvány (ehhez az ország területének legalább 50 százalékában azonosítani kell a kór megjelenését), és az influenza intenzitása is mérsékeltnek nevezhető.
A gyógyintézményekben dolgozók átoltottságával kapcsolatban a főosztályvezető-helyettes rámutatott: az oltás általában nem kötelező, ám az OTH körlevelében ajánlásokat fogalmaz meg a kórházak és rendelőintézetek számára. Ebben megnevezi azokat a részlegeket, amelyekben kiemelkedő fontosságú a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülők mielőbbi védettsége. Ezzel a gyógyító munkában részt vevő nemcsak magát biztosítja be a fertőzéssel szemben, de a járvány terjedésének is gátat szabhat. Vannak olyan osztályok, amelyek vezetői a munkába állás feltételéül szabhatják az oltás meglétét, ilyen lehet a transzplantációs vagy az intenzív osztály. Noha az egészségügyi dolgozók ingyenesen oltathatják be magukat, alig 35 százalékuk védekezik az influenza ellen.
