Az év utolsó hónapjaiban a szezonalitás negatív irányba mozdítja el a foglalkoztatást. Az ágazatok közül a szezonalitás elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban jelentős. Azon munkavállalók ugyanis, akik megélhetését szezonális munkák fedezik, a szezonon kívül gyakran munka nélkül maradnak. A főbb okok között pedig a téli időszakból adódó leépítések és létszámcsökkenések, valamint az év végéig tartó határozott idejű munkaszerződések lejárta egyaránt szerepel. Ráadásul a túlnyomórészt az állami támogatásra támaszkodó közhasznú- és közcélúmunka-lehetőségek is általában kifutnak az év végére. Amíg a KSH szerint idén szeptember-novemberben 316 ezren voltak munka nélkül, addig az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - eltérő definíción alapuló - számbavétele alapján ebben az időszakban 413 ezerre rúgott a regisztrált álláskeresők száma. A viszonylag jelentős különbség ellenére mindkét adatsor hasonló folyamatot mutat, azaz tovább tart a hónapok óta tartó stagnáló tendencia. Ráadásul az ÁFSZ-adatoknál jóval nagyobb az ingadozás, mivel a téli hónapokban a munkájukat elvesztők hamarosan bejelentkeznek a munkaügyi központoknál. Egy évvel korábban például az őszi 280 ezer körüli létszám decemberre 403 ezerre nőtt, majd 2007. februárban érte el a csúcsot, amikor 458 ezren voltak állás nélkül.
