Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Most egy mobilszolgáltatót készül a Media Markthoz hasonló nagyságrendű összegre büntetni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), csaknem ugyanazon indokokkal, mint amilyennel a Hülye, aki nem ünnepel szlogennél érvelt. Ebben az esetben is a köztéri reklámkampány miatt borult ki a bili, a tévés szpotokat a fogyasztóvédők békén hagyták. Az elvi ok az, hogy az óriásplakáton kevésbé lehet el- vagy megmagyarázni a használt ikonokat, amelyek gyakran kétértelműek lehetnek. Előfordul, hogy erre a reklámkészítő kreatívok rájátszanak. Ugyanakkor Magyarországon, ahogyan más európai országokban, jól működik az etikai és erkölcsi korlátok önszabályozása, nem véletlen tehát, hogy az Önszabályozó Reklám Testület mielőbb párbeszédet szeretne a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal a reklámbüntetési elvekről. Ugyanis míg a Gazdasági Versenyhivatalnál világos (a szervezet honlapján is olvasható) a büntetési stratégia, addig a fogyasztóvédőknél nem.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot szabályozó törvény egyik sarokpontja éppen az említett reklámszabályozás és büntetési stratégia lenne, de törvény hiányában egyelőre foghíj mutatkozik a területen. Annyi azonban bizonyos, hogy a reklámetikai vizsgálatok az NFH-hoz kerültek, és a jelenlegi jogszabályokban nincs felső korlátja a büntetéseknek, adott esetben egy céget - ha sokszorosan "visszaeső" - akár fizetésképtelenné is lehet tenni egy vaskos bírsággal.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló jogszabályt tavaly december negyedikén kellett volna életbe léptetni az uniós irányelveknek megfelelően (Napi, 2008. január 7.), ám még a kormányig sem jutott a tervezet. A szabályozó végigment a szóba jöhető érdekvédelmi szervezeteken és a piacot szabályozó hivatalokon. Utóbbiaknál vélhetően kissé megrekedt, ugyanis egyes hivataloktól jogosítványokat venne el, másoknak viszont többletjogosítványt adna. Úgy tudni, hogy ennek a kivitelezésén jelenleg is dolgoznak.
A szakemberek szerint a jogszabály elfogadása egy évet is csúszhat. Nemcsak Magyarország van lemaradva e tekintetben, több uniós tagország is dolgozik még a jogszabályon. Nem véletlenül, hiszen a törvény olyan jogi kereteket helyez át, amelyeket eddig a piac önmaga szabályozott, ugyancsak az uniós irányelveknek megfelelően.
A csúszás oka nem feltétlenül az egyeztetés - tudta meg lapunk. Az előterjesztő az igazságügyi és gazdasági minisztérium. Utóbbi az elmúlt fél évben az erőforrásait az árampiac liberalizációjára koncentrálta, több elintézendő ügyre nem jutott idő. A lobbiszervezetek szerint az új miniszter nagyobb vehemenciáról adott eddig tanúbizonyságot, ami az ő olvasatukban annyit tesz, hogy ügyeik "intéződni" látszanak.
