Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy dolog bizonyos: valamit benyújt majd a kormány az országgyűlésnek január végén a 2009-re tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban. Ezt leszámítva azonban mindent balladai homály fed - olyannyira, hogy a korábban adóreformnak nevezett entitás mára strukturális átalakítássá szelídült, legalábbis Veres János pénzügyminiszter november végén már így emlegette a 2009-re tolt változásokat.
A kormány időnkénti hümmögése mellett egyre többen fogalmazzák meg saját átalakítási elképzeléseiket: a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) és a Kopint-Tárki is összeállította a maga 2009-es csomagját. Mint arról korábban beszámoltunk, a GVK 22-24 százalékra emelné az áfa felső kulcsát, ennek kompenzálásaképpen viszont visszahozná a kedvezményes kulcsot is az alapvető élelmiszerekre. Emellett a tb-járulékok mértékét nyolc-tíz százalékponttal csökkentenék.
A Kopint-Tárki 2009-es ötleteinek egyik fő pontja ezzel szemben éppen az, hogy a tb-járulékokhoz egyáltalán nem szabad hozzányúlni: emelni nem lehet, hiszen a 29 százalékos kulcs így is túl magas, csökkenteni viszont nem szabad, mert az a tb-kasszát tenné bizonytalanná. Az áfával kapcsolatban nem látnák jónak az emelést, mert - azon túl, hogy ezt párszor eljátszotta már a kormány - nagyon erős inflációnövelő hatása miatt a makropályát is kedvezőtlenül befolyásolná.
Az ötletgyártók mindegyike átalakítaná a jövedelemadózást. A kerekasztal lényegében az összes kedvezmény megszüntetését javasolja, emellett - a nulla kulcs bevezetésével - felszámolná az adójóváírást. A Kopint-Tárki emellett jónak látná több kulcs bevezetését: a nulla mellett lenne egy kedvezményes tízszázalékos, egy átlagos húszszázalékos (a jelenlegi 18 helyett) és egy negyvenszázalékos kulcs a jelenlegi 36 helyett. Mellesleg egy harmincszázalékos kulcsot is elfogadhatónak tartana a szervezet, hogy a kicsivel az átlag feletti jövedelmeket speciálisan adóztathassa.
A jövedelemadózás mellett a Kopint-Tárki a társaságok számára is kézzelfoghatóvá tenné a progresszív adózást: ötvenmillió forint adóalapig egységesen tíz-, afelett pedig húszszázalékos kulcsot tartana megfelelőnek (ezzel egyébként nagyjában-egészében egyetért a kerekasztal is). A Kopint viszont csak a vállalkozásból kivont jövedelmet adóztatná húsz százalékkal, a visszaforgatott összeget csak tíz százalékkal terhelné.
Persze nem lenne fenékig tejfel a vállalkozások helyzete 2009-ben: a kedvezményeket ugyanis nemcsak a jövedelemadózásban, hanem a társasági adóban is jelentősen megnyirbálná a Kopint-Tárki. Az adózás előtti eredményt korrigáló tételek ugyanis kaotikusak: 44 csökkentő és 32 növelő tétel közül válogathatnak a társaságok, amelyek nagy része speciális, elaprózott. Ezek kiiktatása összességében több száz milliárd forint pluszt jelentene a büdzsében.
